Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

Az Ünnepi Könyvhét nyitónapján Tóth Krisztina író, költő volt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendége. A szerző délelőtt a Zrínyi-gimnáziumba is ellátogatott egy rendhagyó magyarórára. Azt követően pedig író-olvasó találkozóra várták az érdeklődőket a Deák téri bibliotékában. Az íróval Karáth Anita költő, tanár beszélgetett.

Egyéves a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár fűszer-és gyógynövény kertje. Az épület piac felőli oldalán az önkormányzat és a Városgazdálkodási Kft. támogatásával alakították ki tavaly az esztétikus zöldfelületet.

Nemcsak a tengerpartról, hanem Zágráb környékéről, Szlavóniáról, Muraközről is szól többek között Mihovics József író, újságíró „Tengernyi nosztalgikus történet” című kétnyelvű kötete.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Az energiaválság miatti intézménybezárások következtében idén nem a magyar kultúra napjához igazodva szervezte meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár a hagyományos Keresztury Szavalógálát, hanem az író, kötő, akadémikus halálának évfordulójához közeledve rendezték meg az eseményt.

Gyermekkönyvtárosként kezdte, aztán a gyermek- és felnőtt olvasószolgálat vezetője lett, majd igazgatóhelyettes. Áprilistól pedig ő a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója. Tóth Renáta szerencsésnek érzi magát, mert az elmúlt húsz évben a könyvtári rendszer minden munkafolyamatába beleláthatott. Sőt, korábban, még a főiskolát megelőzően, egy könyvesboltban is dolgozott, így a kereskedelmi oldalról is vannak tapasztalatai.

Kisebb méretben és kevesebb oldalon, de megjelent a Pannon Tükör idei első száma. A folyóiratot a 2022-es Egymondatok kötettel együtt mutatták be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Tablókiállítás nyílt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából.

A visszatérésre készülnek a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár munkatársai. Szó szerint, hiszen a téli „átmeneti szálláshelyükről” (VMK) április elejétől visszaköltözhetnek a Deák téri anyaintézménybe.

A magyar széppróza napja (február 18.), alkalmából Rejtő Jenőről, az egyik legolvasottabb magyar íróról, a magyar irodalom egy különleges alakjáról tartott előadást a József Attila Városi Tagkönyvtárban Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója.

A jövő héten több rendezvénnyel is várja a közönséget a József Attila-tagkönyvtár, mégpedig a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár csapatával kiegészülve. Az „anyaintézmény” munkatársai ugyanis az energiaválság miatt ideiglenesen a landorhegyi épületben dolgoznak.

Deák+kert könyvek néven könyvsorozatot jelentet meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, illetve a hozzá kapcsolódó irodalmi portál. A Deák+kert több mint négy éve van jelen a világhálón, a jövőben az internetes magazinhoz kapcsolódó szerzők műveit kötet formájában is kiadnák.

Pénteken rendezték meg a XXVI. "Tarka lepke, kis mese..." Zala Megyei Vers- és Mesemondó Versenyt, melyet a Keresztury VMK intézményegysége, az Apáczai Csere János Művelődési Központ szervezett.

Szendrey Júliáról hosszú ideig keveset tudtunk, annál is inkább, mert a történelmi emlékezet Petőfi Sándor excentrikus feleségeként, majd hűtlen özvegyeként emlékezett rá. Pedig sokkal több volt ő, mint Petőfi felesége; költő, író, műfordító, a korszak egyik publikáló szerzője, aki ráadásul elsőként fordította le Andersen meséit Magyarországon.

Hetven évvel ezelőtt, 1952. október 12-én jött létre a Zala Megyei Könyvtár. A jeles évforduló alkalmából ünnepségre várták a jelenlegi és egykori kollégákat, valamint a társintézmények munkatársait a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár rendezvénytermébe.

Pápaszemes, dagadt, gizda, idióta, stréber, szerencsétlen – szinte nincs olyan ember, akit élete folyamán ne ért volna valamilyen megaláztatás. A verbális bántalmazás és erőszak éppúgy jelen van az iskolákban, mint a munkahelyeken, vagy éppen egy párkapcsolatban.