Interjú

Az év elején sok utas meghökkenve tapasztalhatta, hogy egy nagyon fiatal, filigrán, lány ül az autóbuszvezető ülésen. A második meghökkenés pedig útközben jött, hogy micsoda jól vezeti a buszt. Kiss Dóra, akkor még csak próbaidős kolléga volt, ezért várni kellett az interjúval.

Jó gének, a kibontakozás támogatása, minőségi iskolák, kiváló tanárok, szorgalom, szülői menedzsment. A tehetséges gyereket, diákot előre vivő tényezők. Csiszár Alíz, az Ady-iskola hatodikosa, mindezeket megkapta, van is látszata.

Picassotól a Rózsaszín párduc képi világáig sok minden inspirálja. Illusztrátorként a vázlatosabb, lendületesebb grafikai megoldásokat kedveli. Ez látszik Kertész Erzsi legújabb mesekönyvének (Mindig másnap) illusztrációin is, melyeket egy egervári grafikus, Korbuly Ági készített.

Vannak, akik vágynak rá, mások szerint meg nem is igazi munka ez, csak láblógatás. Sokan pedig magát a fogalmat sem ismerik igazán. Mert mi is az, hogy digitális nomád? A két szó így együtt azt sejteti, hogy valamiféle online térben jártas, vándorló életmódot folytató egyénről van szó.

Meghökkentően aktív életet él Iványi Ildikó, aki igazán a nyugdíjazása után vette nyakába a szűkebb és tágabb világot. Több városi civil szervezetnek az alapítója/elnöke/korábbi vezetője.

Egy helyi, egymást segítő közösségi oldalon kétszer is szembejött Föőr Gábor önzetlensége. Kerékpárt adományozott egy lopás károsultjának és egyszemélyes szemétszedési akcióba kezdett a belvárosban. A fiatalember gondolkodásmódja, és az élethez való hozzáállása reméljük egyre több emberre lesz majd jellemző. Neki legalábbis ez az egyik álma.

A pillangó effektus lényege, hogy véletlenszerű folyamatok megváltoztatják a rendszer hosszútávú működését. Van, aki meg azt mondja, nincsenek véletlenek, mert minden mindennel összefügg és okkal történik. Mindezt a szálat azonban csak visszafelé tekintve tudjuk nyomon követni. Kaszás Ildikónál jártunk, aki szépérzékét, kreativitását több területen is formába önti. Erre az útra azonban egy ajándékba kapott kalap terelte.

Februártól új történész kollégával bővült a Göcseji Múzeum csapata. Erős Krisztina persze nem ismeretlen a helytörténet iránt érdeklődőknek, hiszen eddig a levéltár munkatársaként dolgozott; több tanulmány szerzője, és számos konferencia előadója is volt.

A két város testvéri kapcsolatát erősíti a 2000-ben alakult Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Egyesület. Az elmúlt két évtizedről könyv jelent meg a napokban, mely összefoglalja a civil kapcsolódási pontok történetét. Minderről Cseh Gábor tájékoztatott, aki 16 éve tölti be az elnöki posztot.

Az 1990-es, 2000-es évek új kihívások elé állították a könyvtárakat. Elég, ha csak két „bűvös” fogalmat említünk: digitalizáció és online térnyerés. Kicsit lesarkítva a dolgokat, a cédulás katalógustól az elektronikus böngészésen át kellett eljutni odáig, hogy ma már telefonra letölthető applikáció segíti az olvasót a dokumentumok keresésében.

A művészet életmentő, és életet adó dolog. A jelenlegi helyzetben ezt különösen fontos szem előtt tartani. Sok egyéb érzés mellett ennek szellemében születtek meg Nemes László legújabb alkotásai. A festőművésszel páterdombi műtermében beszélgettünk.

A közelmúltban védte meg doktori értekezését Káli Csaba történész, a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese. A „Zala megye szovjetizálása 1945 és 1950 között” című disszertáció mintegy ötszáz oldalon keresztül elemzi a megye 2. világháború utáni történéseit; a szovjet csapatok bevonulásától kezdve egészen a tanácsrendszer kiépítéséig.

Nem szokványos életútba kaptam ismét betekintést. Egy házasság révén Lengyelországból Zalaegerszegre került pedagógus, aki nyugdíjas hölgyként lett egy egész Európát átfogó logisztikai cél igazgatója, s aki negyven év után kérte és kapta meg a magyar állampolgárságot, szintén Zalaegerszegen.

A közelmúltban látott napvilágot a Tanácsköztársaság Zala megyében című kötet, melynek apropóját egy tavalyi konferencia adta. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára 2019. márciusában, a Tanácsköztársaság 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülést a témában, hogy beszámoljanak a legfrissebb kutatási eredményekről.

Van a mindent kidobáló típus, és van az ez még jó lesz valamire gyűjtögető. A kellékesek az utóbbiak táborát erősítik, méghozzá raktárszám. A Hevesi Sándor Színház kelléktárában jártunk.

Egy évvel ezelőtt, 2019 október 13-án voltak az önkormányzati választások. Az ott elért eredmény, a mintegy 70 százalékos támogatottság olyan bizalom volt felém, ami erőt adott a következő évek munkájához – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester, amikor felidéztük az akkori programismertetőjének néhány elemét, és a Szerződés a zalaegerszegiekkel dokumentumot, melynek figyelembevételével végzi munkáját a képviselőtestület.

Nemcsak túlélésre, hanem megújulásra törekszenek az Apáczai Tagkönyvtárban, ahol éppen minősített könyvtár címre pályáznak. Ötleteik vannak, ahogy korlátaik is. A napi gondokról és örömökről érdeklődtünk az Országos Könyvtári Napok alkalmával.

Filmesnek készült, mégis inkább fotósként ismerjük, habár az előbbi tevékenységtől sem távolodott el. Negyven éve van a pályán, idén ünnepelte 60. születésnapját. Az évforduló kapcsán nemrégiben életműkiállítása nyílt a keszthelyi Balatoni Múzeumban. Mészáros T. Lászlóval, azaz Mészivel az elmúlt évtizedekről, a most nyílt kiállításról és kedvenc képeiről beszélgettünk.

Gombaszakértő, biokertész, kártyavető, alternatív egyház papja, túramotoros, állatbarát. Ki ő? Csak nem a fodrászod? Bucsis Judittal beszélgettünk, aki pörgős szakmája aktív kipihenésére elég széles spektrumból válogat.

A bajai zeneiskola, a tihanyi táj és a koronavírus-járvány között fellelhető némi kapcsolat. Persze nem kontaktkutatásról és fertőződésekről van szó. Hacsak nem a művészet, vagy a táj szépségének lélekre gyakorolt ragályos hatásáról beszélünk.