2024.07.23., kedd - LenkeZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Közösségvezérelt szemlélet, aktuális témákkal

2023. április 12. szerda, 19:41
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Gyermekkönyvtárosként kezdte, aztán a gyermek- és felnőtt olvasószolgálat vezetője lett, majd igazgatóhelyettes. Áprilistól pedig ő a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója. Tóth Renáta szerencsésnek érzi magát, mert az elmúlt húsz évben a könyvtári rendszer minden munkafolyamatába beleláthatott. Sőt, korábban, még a főiskolát megelőzően, egy könyvesboltban is dolgozott, így a kereskedelmi oldalról is vannak tapasztalatai.

Beszélgetés Tóth Renátával, a könyvtár új igazgatójával

Az új igazgatóval a pályakezdés éveiről, valamint a közeljövő terveiről beszélgettünk. Utóbbiról annak szellemében, hogy a könyvtárak már réges-régen nem csak kölcsönzési helyek.

- Nagykanizsán jártam a Batthyány Lajos Gimnáziumba, és már ekkoriban vonzott a könyvtárak és a könyvek világa. Gyerekkoromtól fogva szinte minden vers- és mesemondó versenyre jelentkeztem, és családi körben is rendszeresek voltak a felolvasások. Érettségi után egy ideig az egykori Zala Könyvesboltban dolgoztam Zalaegerszegen, ahol megismerkedhettem a könyvforgalmazással, a kiadókkal, de gyakorolhattam az olvasókkal való kapcsolattartást is.

- Akkor innen egyenes út vezetett a könyvtár szakra?

- Tulajdonképpen igen. A másik „szerelem” a földrajz volt, így a szombathelyi főiskola könyvtár-földrajz szakán végeztem. Utóbbiból végül nem lett hivatás, de egyfajta érdeklődési körként ma is megmaradt. A Deák Ferenc könyvtárba főiskolai gyakorlatra jöttem először és már akkor egy nagyon sokszínű, segítő, támogató légkör fogadott, a munka pedig nagyon izgalmasnak, változatosnak tűnt. Öröm volt, hogy később megkerestek: legyek a csapat tagja. 2004-ben így lettem gyermekkönyvtáros, majd csoportvezető, később ez a felnőtt olvasószolgálattal is kiegészült.

- A digitális világ akkoriban még nem volt olyan jelentős a mindennapokban, mint most. Milyen kihívások értek kezdetben?

- Legelőször az, hogy talán én voltam az egyik legfiatalabb munkaerő a gyermekkönyvtárban. Idősebb, és tapasztaltabb kollégák közé kerültem, ami sok közös gondolkodást, alkalmazkodást, kompromisszumot igényelt. Az Internet már akkor is jelen volt, ám az online jelenlét még tényleg nem volt ennyire hangsúlyos, mint ma. A feladat ebben az időszakban például a gyermekkönyvtár honlapjának elkészítése volt. Máig büszke vagyok rá, hogy ezért a munkáért az „Év fiatal könyvtárosa” különdíjasa lettem és országos elismerésben részesültem. Hálás vagyok, mert a könyvtár vezetése és a kollégák is mindig engedték, hogy a hozzám hasonló fiatal munkatársak kreativitása kibontakozhasson. Talán kevesen tudják, de a könyvtári munkának van egy technikai része, ami elsajátítható, és van egy innovációra törekvő, kreativitást igénylő oldala is, melyek hozzám mindig közel álltak. Szerencsére egy jó csapat fogadott, akikkel az ötleteket mindig meg lehetett beszélni, tovább lehetett gondolni. Ezt a szellemiséget igazgatóként is viszem tovább. Nem szeretnék az elefántcsonttoronyban ülni. Fontos, hogy továbbra is a mindennapi folyamat része legyek, ne pedig valamiféle kívülálló vezető. A kollégákkal, olvasókkal együtt szeretnék gondolkodni.

- Viszonylag gyors események révén lettél gyermekkönyvtárosból intézményvezető. Fel lehet készülni az ilyen hirtelen változásokra?

- Valóban gyorsan pörögtek az események, hiszen 2017-től a gyermek- és felnőtt olvasószolgálat vezetője lettem, 2019-től pedig már igazgatóhelyettes. Most pedig Kiss Gábor több évtizedes szakmai munkáját követően intézményvezető. Furcsa is még kicsit, mert tényleg pár év alatt történtek ezek a nagy változások, amik másoknál talán hosszabb ideig mennek végbe. A feladatokkal és a nehézségekkel viszont sosem egyedül kellett szembenéznem, és a könyvtári team-re egyébként is jellemző az a mentalitás, hogy azt keressük mit, és hogyan lehet megoldani, nem pedig azt, hogy mit, miért nem. Szeretném, ha ez a jövőben is így maradna.

- Az elmúlt pár év elég stresszes volt mindenkinek. Előbb a covid, aztán a háború és az energiaválság. Nem éppen nyugodt periódusban indul a vezetői munka…

- A külső körülmények tényleg nem tűnnek ideálisnak. A problémák leküzdéséhez, vagy részleges feloldásához szükség is volt és van a már említett kreatív ötletekre. A könyvtár többször bezárt ideiglenesen, előbb a járvány következtében, tavaly ősszel pedig az energiaköltségek csökkentése miatt költöztünk a Keresztury VMK-ba. Viszont az olvasókkal továbbra is kapcsolatban szerettünk volna maradni, ezért találtuk ki többek között átvételi pontot. Ezt az ideiglenes kölcsönzési teret 2500-an keresték fel március végéig, így mondhatom, hogy van igény a könyvtárra, hiányoztunk az olvasóknak, és ők is nekünk. Örülünk, hogy áprilistól újra otthon, vagyis a Deák téri épületben fogadhatjuk a látogatókat. 

- A digitális kor milyen feladatokat állít egy frissen megválasztott könyvtárigazgató elé?

- Az alapfeladat természetesen a kölcsönzés. De azon már rég túl vagyunk, hogy csak ebből állnak a könyvtárak. A közgyűjtemények ma már nagyon sokszínű és összetett tevékenységet folytató intézmények, és valóban használnunk kell a kor technikai eszközeit. A könyvtárak most olyan helyek, ahol az olvasóvá nevelés, a szórakoztatás, a tudományos munka, a kutatás, a programszervezés egyformán jelen van. Nem véletlen, hogy a szlogenünk is ez: Könyvtár, több mint gondolnád! Egy közösségvezérelt könyvtári szolgáltatást képzelek el, melyre sok hasonló intézmény épít. Ez azt jelenti, hogy figyeljük a közösség igényeit, véleményét és teret, helyet, szakirodalmat adunk az egyes elképzeléseknek. Az információszerzés- és átadás helye a könyvtár, de egy nyugalmi sziget is, ahová el lehet vonulni a világ zajai elől. Mindezekhez nagy segítség a digitális kor és a technika, mert így könnyebb bizonyos feladatokat elvégezni, távolról kapcsolatot tartani az olvasókkal vagy felkelteni a fiatalok érdeklődését. De a személyes találkozást és az emberi érzelmeket nem pótolhatja a mesterséges intelligencia! Ezért is szeretnénk a jövőben több városi eseményen jelen lenni, kitelepülni. A könyvtári „brand” és annak folyamatos építése nélkülözhetetlen. Ennek egyik alapköve pedig a nyitottság.

- Feladata a könyvtárnak, hogy napirenden tartson bizonyos társadalmi kérdéseket, aktuális közéleti témákat?

- Kultúraközvetítő intézmény vagyunk, és mint ilyen lényeges, hogy reagáljunk számos korunkat érintő társadalmi kérdésre. Rengeteg ilyen programunk, író-olvasó találkozónk, beszélgetős estünk volt és lesz a jövőben. Elkötelezett vagyok a környezetvédelem és a zöld személet iránt. Ezek a kérdések hangsúlyosan jelennek majd meg. De irodalmi, művészeti témák, az innováció és robotika, a fiatalok- és nők helyzete, az erőszakmentesség, a hétköznapi pszichológia mind olyan terület, mellyel foglalkozni kell. Ezenkívül tudományos témákat és a várostörténeti kutatások eredményeit is napirenden szeretnénk tartani. Jelentős helyismereti gyűjteménnyel rendelkezünk, és külön öröm, hogy az eddigi igazgató, Kiss Gábor főkönyvtárosként itt folytatja tovább a munkát.

- Lehet azt mondani, hogy a könyvtár a múlt és a jövő között egyfajta kapocsként szolgál?

- Tulajdonképpen igen. A könyvtárak napjainkban egy kettősséget képviselnek. A klasszikus könyvtári feladatok ellátása és az olvasás népszerűsítése alap. Az innováció viszont létfontosságú és megkerülhetetlen. Mint ahogy az is, hogy a közös múltunkat újszerű módon, a kor eszközeinek segítségével mutassuk be az egyes korosztályoknak. Mindig naprakésznek kell lenni, nem lehet leállni! Ez sokszor nagy kihívás, de úgy érzem, hogy a támogató és lelkes könyvtári csapattal közösen, szembe tudok nézni vele.
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK