2024.07.20., szombat - IllésZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Látásfogyatékosoknak "adja hangját" az egykori rendőrkapitány

2023. november 03. péntek, 17:45
Szerző, fotó: Vadas Zsuzsa
Kristálymikrofon, oklevél, fotózkodás, és sok-sok gratuláció. Varjasi Gábor nyugállományú rendőrezredes, Zalaegerszeg egykori rendőrkapitánya legutóbb a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elismerését, a „Hangomat adom” díjat vehette át Budapesten.

 Közösségi munkájáról, zenélésről és egy kicsit a múltról is beszélgettünk Varjasi Gáborral

Az elmúlt évben Lokálpatrióta díjat kapott közösségi munkájáért. De emellett számos elismerésben részesült: Zalaegerszegért Díjas, és megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést is. 73 éves, de ma is zenél, énekkart vezet és a nyugdíjasklubok kedvence, aki szereti a bulikat.

- Kik kaphatják a Hangomat adom díjat?

- Azok, akik 500 órát meghaladóan olvastak fel a vakok hangoskönyvtára számára. Én jelenleg 680 órányi kész hangoskönnyvel járultam hozzá ahhoz, hogy a látásfogyatékos emberek is élvezhessék az irodalmat, ezáltal hozzájussanak könyvekhez. A hangtechnikusi munkát, a vágást, szerkesztést is magam végzem, mindez felemelő érzés. Minden nap több mint egy órát olvasok fel, majd néhány óra szerkesztés következik. Nyugdíjasként csak azt csinálom, amit szeretek, emellett természetesen a zenélést.

Tóth Sándor és Varjasi Gábor (az interjúról videófelvétel is készült)

- Akkor hogyan lett zsaru, mi késztette, hogy a rendőri pályát válassza?

- Tizenéves voltam, amikor ment a televízióban a Simon Templar sorozat, egy vagány, jóképű fazonról szólt, akit imádtak a csajok és mindig elfogta a tettest. Ekkor határoztam el, hogy én mindenképpen nyomozó leszek. Közben az irodalmi színpad, a zene továbbra is az életem része maradt. Sokat szerepeltem; még Balázsovits Lajossal, a kitűnő színésszel is voltam színpadon Nagykanizsán, mert akkor ott éltünk, édesapám ott tanított. Hogy mire lehet használni a gumibotot, azt egy balatonboglári Illés koncerten tapasztaltam meg. Hát én másmilyen akarok lenni, ez fogalmazódott meg bennem. 1968-ban érettségiztem, és abban az évben volt a csehszlovákiai bevonulás, így a katonaság kitolódott. Ebben az időszakban az üveggyárban voltam segédmunkás. Kezdetben nem voltam egy dicső katona, de az eskütételen én mondtam büszkén az eskü szövegét. Ám édesanyám meg sem ismert. Otthonról hosszú hajjal köszöntem el, hátamon a gitárral.  A katonaság alatt háromszor vágatták le a hajam kopaszra. Lázadós időszak volt ’68, főleg ha még van egy gitárod is… Aztán rájöttem, hogy nem szabad a seregre haragudnom, mert nélkülem is megalakult a zenekar, én meg settenkedtem utánuk – emlékezik a fiatal éveire.

Varjasi Gábor 1970-ben kezdett Zalaegerszegen nyomozóként.

- Nem sok mindenhez értettem, de szerencsére az emberekkel mindig jó viszonyom volt, sokat tanultam a tiszthelyettesektől, voltak nyomozó tiszthelyettesek is. Persze butaságokat is elkövet egy kezdő. Például életem első halottszemléjét orvos nélkül végeztem. Rendkívüli halálesetnél a rendőrségnek ki kell menni. Egy szerencsétlen néni leesett a vontatóról és a feje elvált a testétől. Megtartottam a szemlét, mindent leírtam, megcsináltam a jegyzőkönyvet, aztán eltelt néhány hét, hívnak, hogy ki volt ott az orvos. Mondtam, főnök nem kellett oda orvos, halott volt a néni… Persze helyre kellett hoznom a dolgokat. Sokat tanultam kezdőként, kiváló mestereim voltak. Egyszerű emberek, de igazi csalafinta ürgék, a többet ésszel, mint erővel elv hirdetői. 

Az első rendőrkapitányi interjú 1990 januárjában, az akkori Egerszeg újságban

- Kihallgatások…

- Hát…  sok kihallgatást csináltam kezdő nyomozóként, nagyon hasznos időszak volt. És akkoriban futott az úgynevezett Nyári-ügy, több megyében páncélszekrényeket tört fel egy banda. Egerváron volt egy sima betörés, és amikor a helyszínen kiderült, hogy eltűnt egy vadászfegyver, komolyabbnak tűnt a dolog. Bizonyíték kell. Egyszóval, sikerült, eljutnunk a bűnözőkhöz, akik 67 rendbeli betöréses lopást követtek el. Előfordult, hogy a páncélszekrényt lovaskocsival vitték el, és baltával feszítették fel. Ez egy óriási ügy volt, rengeteg helyszínelés. 

- A hetvenes években sok éjszakai razziára került sor, milyen volt a zalaegerszegi éjszakai élet?

- Más, mint mostanság. Visszafogottabbak voltak az emberek. Ma tele van az éjszaka tinikkel. Akkoriban zenés szórakozóhely legalább 17 volt, élőzene várta a szórakozni vágyókat. Voltak persze szabályok. Amikor a rendőr szólt a szülőknek, hogy a 14-15 éves gyereke itt és itt szórakozik, nem jelentették fel a rendőrt, hogy miért avatkozik bele. A 90-es években előfordult ilyen, mondván beleszólnak a személyes szabadságukba.  A bűnözők meg akkor is mozgolódtak, és gyorsan leadták a drótot egymásnak.

- Rendőrkapitányi kinevezése a rendszerváltozás idejére esik, 1989-ben 39 évesen kapta ezt a feladatot. Izgalmas időszak következett. Mikor érezte, hogy változás várható?

- 1988-ban már érezhető volt a rendszerváltozás szele. Aztán megalakultak a reformkörök, szinte mindenki politizált. Én nem voltam reformkörös, de édesapám igen. Azt viszont nem tudtuk, hogyan fog mindez bekövetkezni, lehet-e reformokkal változtatni, vagy inkább egy élesvágással. Senki nem tudta. Az viszont biztos, hogy a 80-as években már egyre szabadabb volt a légkör. De én mindig csak zsarunak éreztem magam, és a szakmát szívből csináltam. Arra gondoltam, ha a rendőri állomány, a lakosság és az önkormányzat is elégedett, akkor nem panaszkodunk.

- Ahogy forgatjuk az 1993-as városi lapokat egy érdekes írásra bukkanunk: Zártkörű meghallgatáson a rendőrkapitány. Arról volt szó, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők száma 13 százalékkal nőtt, és a bűncselekmények száma is megugrott. A megelőzésre javaslatot tett.

- Egy komplett bűnmegelőzési programot dolgoztunk ki, aminek következtében megkezdődhetett a városban a kamerarendszer kialakítása. Ehhez a pénzügyi hátteret a város biztosította. Erre az időre esik a számítógépesítés is, a technika fejlesztése. 

Mint mondja, jó volt a kapcsolata az önkormányzattal, a társszervezetekkel, a taxissztrájk idején még a tüntetőkkel is szót értett. Zalaegerszegre egyébként is jellemző, hogy mindent meg lehet beszélni akkor is, ha nem egyezik a véleményük. Még az újságírókkal is szinte napi kapcsolatban volt, emlékszik, mennyire jól sikerültek a városi televízióban az élő adások, ahol a rendőrkapitányt kérdezhették a városlakók.

Varjasi Gábor 1997 után visszakerült a megyei rendőrfőkapitányságra és közbiztonsági igazgató, főkapitány helyettes lett. 2007-ben 57 évesen ment nyugállományba. Azóta is zenél, énekel, dalkört vezet. 

Tóth Sándor operatőr, városi krónikás – aki szinte mindent dokumentál, és 1989 óta több száz kazettája van Zalaegerszeg eseményeiről – videóra vette a beszélgetést, melyet YouTube-csatornáján, tothsandorvideo néven nézhetnek majd meg az érdeklődők.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK