Németh János keramikusművész

A lényeg a folyamatos kísérletezés; a hőmérséklettel és ezáltal a mázakkal, színekkel. Sok kerámiát magas tűzön, 1230 Celsius-fokon éget. Vannak magnézium karbonátos, kristály és shino-mázas kísérletei, de rakukkal is foglalkozik, melyek 1050 Celsius-fokon készülnek.

"Még több tűz..." címmel nyílt kiállítása Csuti Tibor fazekasnak a gébárti galériában.

A város védőszentje, Mária Magdolna napjához (július 22.) kapcsolódik az Egerszeg búcsú. Az Együtt Zalaegerszegért Egyesület szervezésében és a Göcseji Falumúzeum, mint házigazda, partnerségében immár 23. alkalommal került sor a skanzenben a rendezvényre.

Hajó, vasút, velocipéd, motor, bérautó, sőt a római kori Borostyánkő-út is szóba került a Múzeumi Kerengő legutóbbi rendezvényén. A Göcseji Múzeum harmadik alkalommal hirdette meg a gyertyafényes, rendhagyó tárlatvezetést, mely ezúttal a közlekedésről szólt.

Legtöbben művészettörténészként ismerik, pedig régész-művészettörténész szakos egyetemi hallgatóként érkezett egy zalai ásatásra negyven évvel ezelőtt. Aztán hamarosan a Göcseji Múzeum pályakezdő művészettörténésze lett. Később az intézmény igazgatóhelyettese, 2020-tól pedig igazgatója.

Ezentúl emléktábla hirdeti a Mártírok úton, hogy annak idején hol állt a Németh család kerámiaműhelye. A 23-as számú ház falára kihelyezett domborművet a neves fazekasfamília tagja, Németh János keramikusművész készítette.

Nemcsak a hagyományos korsók és kerámiaszobrok, hanem életének fontosabb dokumentumai is a kiállítótérbe kerültek. Fotók, vázlatok, grafikák, makettek színesítik Németh János keramikusművész Utam című kiállítását.

Megnyílt Németh János keramikusművész Utam című kiállítása

Elkészült a Göcseji úti temető ravatalozójának új épülete. A felújítás a Modern Városok Program keretében, mintegy 320 millió forintos ráfordítással valósult meg. A részletekről sajtóbejáráson számoltak be.

Ha egy állatábrázolás annyira valósághű, hogy akár az anyja is „szülhette” volna, ott nem volt szükség szobrászra, vagy más képzőművészre. Hiszen egy műalkotás pont attól művészi, hogy a valóság puszta leképezésénél valami többet ad. Beleteszi az adott állat lelkét, jellemét; kedvességét, esendőségét, vagy éppen ravaszságát, vadságát.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából mutatták be azt az új albumot, mely Németh János Kossuth-díjas keramikusművész munkásságáról készült. Ezúttal kisplasztikáinak világába tehetünk egy látogatást. A „Megformálta a föld porából” című kötet egy TOP pályázatnak köszönhetően, az önkormányzat kiadásában készülhetett el.

A gazdasági stabilitás biztosítása a cél, és hogy legyen valami közösségi élmény is. A Keresztury VMK így próbálja túlélni a jelenlegi járványügyi helyzetet. Új programokat ebben az évben már nem nagyon szerveznek, amikre még számítani lehet, azok a tavaszi időszakról csúsztak át az őszi/téli szezonra.

Legutóbb márciusban, még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt találkoztunk Németh János keramikusművésszel. Akkor éppen A víz mitológiája című óriás-domborművét bontották le a régi uszodaépület faláról. A művész most ismét „épít”, vagyis alkot valamit: a napokban azzal a hírrel kereste meg szerkesztőségünket, hogy hamarosan elkészül a katyni áldozatokra emlékező domborműve.

Ahhoz képest, hogy lassan ötven éve díszíti a falat, szinte tökéletes állapotban van a dombormű. Németh János A víz mitológiája című alkotása 1971-ben került a fedett uszodába. Hamarosan azonban költöznie kell, hiszen az uszodaprojekt részeként a régi épület megszűnik, a több elemből álló falikép az új létesítménybe kerül majd; némileg módosított formában.

A meditáció olyan szellemi gyakorlat, mely magába foglalja a szemlélődés és az absztrakció különböző formáit, melyek elősegítik a fokozott öntudatot, megvilágosodást, mentális egészséget, olvashatjuk többek között a szómagyarázatban. Szemereki Teréz Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész „Meditáció az Univerzumban” című kiállítása garantálja ezt az élményt. A tárlat április 18-ig látható a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Egy nappal a nemzeti ünnep után született, most pedig épp március 15-e előtt egy nappal nyílt jubileumi kiállítása a Városi Hangverseny és Kiállítóteremben. Vizsgamunkája 1958-ban egy (mézeskalács?) huszár volt (aki inkább mégiscsak Háry János), munkásságát pedig többek között Kossuth-díjjal is jutalmazták.