2019.06.25., kedd - Vilmos Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Szerelmi kiokosító felnőtteknek

2019. február 25. hétfő, 19:09
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: Griff Bábszínház
Néha a felnőttekre is ráfér némi szexuális felvilágosítás, mert tuti, hogy nem mindenki figyelt eléggé bioszórán, vagy amikor Ádámról és Éváról tanultunk. Az is eléggé valószínű, hogy a népdalokban, népmesékben rejlő pajzán jelentéstartalomra sem gondolunk túl sokat a dolgos hétköznapokon.

Persze az ember agya elég gyorsan átáll arra a bizonyos „virágnyelvre”, és nem kell Google-keresés ahhoz, hogy pontosan értsük, hogy mi is történik például akkor, amikor az „aranymadár berepül az aranyfészekbe”. A teregetés szó pedig ezentúl új asszociációkat kelt (most majdnem azt írtam, hogy gerjeszt) azokban, akik részt vettek a Griff Bábszínházban megrendezésre kerülő Esti Mese Felnőtteknek sorozat legutóbbi előadásán.

Bábjáték a szexről, virágnyelven

Ezúttal Fabók Mancsi Bábszínháza vendégeskedett Zalaegerszegen, vagyis Fabók Mariann színész, rendező és férje Keresztes Nagy Árpád színész pajzán népi históriákra épülő bábelőadását láthatták a nézők. Az Azért a kis bolondságért című vásári vígjáték afféle humoros szerelmi „kiokosító”, ám közben egy „csiklandós vérű” lány, Böske életét (és tulajdonképpen tragédiáját) meséli el.

Előbb azonban vissza kellett ugrani kicsit Ádámhoz és Évához, hogy tisztában legyünk néhány alapfogalommal, meg a férfiak és nők közötti legalapvetőbb különbség okával. Nincs itt kérem semmiféle oldalborda! Isten külön varrta meg Ádámot és Évát, csakhogy Ádámnál csípő alatt kicsit hosszabbra sikeredett a cérna (épp alkalmas ruhateregetésre, ha Éva stabilizálja). Évának viszont kevesebb cérna jutott, ezért lába között lett egy rés.

Na, ez utóbbi épségére bizony illet vigyázni egy falusi leánynak. Böske azonban már élete első bálján hagyja, hogy madár szálljon az aranyfészkére. Rá is kap a szerelem ízére olyannyira, hogy ő lesz a legkapósabb lány a faluban. Sokszor fel is csendül az előadás során a „félre gatya, pendely” refrénű dal.

Böske, a sok hancúrozás után muszájból – és némi hazugság révén – a falu kapzsi, öreg agglegényének felesége lesz. Akinek persze az aranymadara már nincs éppen aktív állapotban… így a lány más ágyában keresi a boldogságot. Ebből gyermekei is születnek, de férje nem tudja meg, hogy mástól vannak az utódok. Nagy ugrás van a történetben, hiszen a fiatal lányt egyszer csak a házasságban csúnyán megráncosodott, életét gyónni készülő öregasszonyként látjuk viszont. Nyilván nem volt boldog élete. Tapasztalata viszont annál több van; így elfogadjuk tőle azt a dédanyai jótanácsot, hogy a háromlábú széket kell keresni. Vagyis azt a férfit, aki nemcsak testi, hanem szellemi és lelki kielégülést is nyújt. Ettől lesz ugyanis stabil a kapcsolat. Ami neki nem adatott meg.

A szexualitás körül forgó előadások mindig hordoznak magukban némi veszélyt, mert ez az a téma, amin nagyon el lehet csúszni. Lehetne túl zavarba ejtő, túl közönséges, vagy obszcén, de Fabók Mancsiék produkciója egyik sem. Pont annyi utalgatás, kiszólogatás (a közönség felé is), nyelvi humor, helyzetkomikum van benne, ami nagyon szórakoztatóvá, pörgőssé teszi az előadást. A díszlet (kiteregetett ruhák), a zenék, a bábok és egyéb kellékek komplex használata pedig nagyon látványos és életszerű játékot eredményeznek. Nincs az a prűd erkölcscsősz, akinek ne csalna mosolyt az arcára.

Ráadásul a darab úgy népies, hogy egy pillanatig sem népieskedő. Nem idealizálja túl a régi szokásokat, sőt épp a pajzánság révén arra hívja fel a figyelmet, hogy a múltszázadi erkölcsi normákat is áthágták… egyszer-kétszer.

Egy modern, kortárs bábelőadást láthatott tehát a közönség, melynek pikantériáját, és aktualitását fokozta egy kettősség is. Míg Böske története a tradicionális paraszti világban játszódik, ahol a hagyományos férfi-nő viszonyok a mérvadóak, addig az egyes jelenetek között Fabók Mariann és Keresztes Nagy Árpád mai – a színházi szerepeiket épp előadni készülő – házaspárként jelenik meg. És itt bizony a nő „rendezi”, irányítja a férjet (hiszen valóban ő a darab rendezője), aki ha néha zsörtölődve is, de precízen végrehajtja az utasításokat.

Szép párhuzam, hogy az előadás két legerősebb képi jelenete az elsőbálozó Böske ártatlanságának elvesztése (az egész udvarlási folyamatot egy bravúros bábjátékkal oldja meg a színésznő; a „párja” ugyanis egy vállfa, kabáttal és kalappal, melyet ő maga mozgat), és az életét meggyónó öregasszony esendő alakja.

És bár Böskének aggastyán férje mellett nem volt boldog élete, a fiatalkorában elkövetett sok-sok „bolondság” emléke mégiscsak sokáig életben tartotta.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK