Mozaikok Bagod évezredes történetéből, gazdag római kori leletekkel

Településtörténeti kiállítás régészeti emlékekből makettekből, fotókból

A két említett épületnek természetesen „csak” a méretarányos makettje látható a bagodi faluház két termében kialakított településtörténeti tárlaton. A modellek azonban nagyon is alkalmasak arra, hogy szemléletesen ábrázolják az említett két történeti korszak jellegzetes háztípusait.

Mint azt Eke István, a Göcseji Múzeum régészeti osztályának vezetője, a kiállítás kurátora ott jártunkkor elmondta: nem minden egyes történeti korszakot elemez a kiállítás, ezért is került a „mozaikok” szó a címbe. Ugyanakkor a település határából az elmúlt évtizedekben olyan értékes régészeti leletek kerültek elő az emberiség legkorábbi korszakaiból is, melyek ötletet adtak egy falutörténeti kiállítás létrehozásához.

Neolit hosszúház és rézkori kultikus szobrocska

Vannak olyan régészeti megfigyelések, melyek nem ásatások, hanem egyelőre csak geofizikai vizsgálatok eredményei. 2020-ban végeztek a szakemberek magnetométeres kutatásokat a falu középső részén. Az eredeti cél egy római kori temető felderítése volt, de ennél sokkal jobb eredményt hozott a kutatás. A műszerek egy 7000 éves újkőkori település házainak nyomát mutatták ki a földben. Ez az úgynevezett Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrájának időszaka, melynek jellegzetes települései és épületei voltak, mégpedig az úgynevezett „hosszúházak”. Fából épültek, hosszuk elérte a 20-30 métert, szélességük pedig 5-7 méter körül mozgott.

A házak vázát faoszlopok alkották, a falakat ágakkal fonták be és agyaggal tapasztották, a tetőt pedig náddal vagy szalmával fedték. A régész felhívta a figyelmet arra, hogy ekkoriban fémeszközöket még nem használtak az emberek, kő- és faeszközök -illetve alapanyagok álltak rendelkezésre. A vonaldíszes kultúrához tartozó népcsoport tagjai voltak az első földművesek: bizonyos búzafajtákat, árpát, lencsét, borsót, babot, kölest termesztettek. Háziállatként pedig ott volt a juh, a kecske, a szarvasmarha és a kutya is. 

A kiállításon a rézkor és a bronzkor is megjelenik. Kr. e. 4000 és 3600 között egy rézkori település terült el Bagod község délkeleti részén, a Zala folyó északi partján. 2003-ban a magyar–szlovén vasút építése során, innen került elő egy különleges agyagszobrocska töredéke, mely feltehetően a női termékenység kultuszához kapcsolódott. A tárgyat geometrikus minták díszítik, amelyeket fehér színű mészbetétek emelnek ki. Ez az úgynevezett „tűzdelt barázdás” stílusnak az egyik legszebb ismert példája a Kárpát-medencében. A szobrocska (melynek töredéke a kiállításon is látható) papnőt, istennőt vagy egy tiszteletre méltó női alakot ábrázolhatott.

Egy római kori villába is bekukkanthat a látogató

A réz- és bronzkori leletek után a római kor a kiállítás másik nagy egysége. Szintén a vasútépítés során, 2003-ban egy római kori birtokközpont, vagyis egy villa rustica maradványait tárták fel a régészek. A villa szó itt nem egyenlő a ma használt nyaralóval. A római korban ugyanis gazdasági birtokot jelentett: központi épülettel, raktárakkal, fogadótérrel. A korszak jellegzetes villaépületét meg is idézi a tárlat, egy részletgazdag makett segítségével (ezt is, és a neolit hosszúház makettjét is Monok Balázs művésztanár és Kiss Ágnes Katinka festőművész készítette). 

A falu történetéhez kapcsolódóan Pannónia római kori temetkezési szokásai is szóba kerülnek. Annál is inkább, mert az egyik legszebb Zala megyei római kori sírkő 1973-ban került elő a bagodi Csapás-dűlőből. A sírkőtöredéket – mely egy szárnyas alakot, egy párducot és egy női alak fejét ábrázolja – szántás közben fedezte fel Pekk Gyula, a település lakója, aki hazavitte és biztonságba helyezte a leletet. Pár évvel később került elő a sírkő nagyobb darabja szintén a szántóföldön. Közben a Göcseji Múzeum is bekapcsolódott a leletmentésbe, dr. Vándor László régész vizsgálta a sírkőtöredékeket és a megtalálás helyszínét. A bagodi sírkő egy nagyobb síremlék központi része lehetett, valószínűleg a 2. században építették.

„Mozaikok Bagod évezredes történetéből” című kiállítás töredékesen, de kitekint a középkorra, majd a 19-20. századra is. Utóbbi időszakot fotográfiák segítségével mutatja be a kiállítás.

Az állandó kiállítás ingyenes és akár egy kerékpártúrával is összekapcsolható

Sipos Ferenc, Bagod polgármestere érdeklődésünkre elmondta: 2019-ben megjelent Béres Katalin történész-főmuzeológus Bagod történetét összefoglaló kötete, majd 2020-ban a már említett sírkő kapcsán ásatások voltak a településen. A két esemény miatt szóba került, hogy jó lenne egyszer egy falutörténeti kiállítást is rendezni. 2022-ben pénzt nyertek a római kort idéző pihenőhely megépítésére, ahol a bagodi sírkő másolata is megjelenik, 2023-ban és 2024-ben aztán újabb elemekkel bővült a park.

Ekkor ismét szóba jött a helytörténeti kiállítás, hiszen Bagodban még időszaki tárlat sem mutatta be soha a falu illetve az annak területén élt korabeli emberek históriáját. Pedig gazdag leletanyag áll rendelkezésükre, amit más anyagokkal, tárgyi emlékekkel még ki is lehetett egészíteni – tette hozzá Sipos Ferenc.

A polgármester örül, hogy a Göcseji Múzeum munkatársainak és Havasi Bálint múzeumigazgatónak a segítségével megvalósulhatott az állandó kiállítás, mely ingyenesen tekinthető meg előzetes bejelentkezés alapján (a bagodi önkormányzat elérhetőségein). A kiállításlátogatás akár kerékpártúrával is összeköthető, érkezzenek az érdeklődők Zalaegerszeg, Teskánd, vagy Zalalövő irányából.