Vezető hírek
Jégkorszaki állatok Zalaegerszeg környékén
Gyapjas orrszarvú, barlangi medve, ősló és bölény is élt a környéken
Zalaegerszeg első írásos említésénél (1247) persze jóval régebbi a történet. Mert nemcsak jégkorszaki állatok, hanem mellettük vadászok is éltek errefelé. Eke István régész-muzeológust kérdeztük.
Bár a szakember fő kutatási területe a római kor és a kelták, de az érdeklődését felkeltették a zalaegerszegi jégkorszaki leletek, melyekről egyelőre csak előadásokon számolt be, de reméljük, egyszer nyomtatott formában is közkinccsé válik az összegző munkája.
Eke István
- A zalaegerszegi mamut, melyet 1902-ben a Rövidjánkán (akkori nevén Kurta Jánkán) fedeztek fel, volt az országban az első teljes mamutcsontváz. Nemcsak az agyara került elő, ami jóval gyakoribb, hanem a csontváz nagy része is. Az ásatások nagy szenzációt jelentettek akkoriban. Eleinte a többi lelettel, múzeumi tárggyal együtt a Zrínyi-gimnázium elődjeként működő Állami Főgimnázium gyűjteményébe került az erre elkülönített szobába, mivel akkor még nem létezett Zalaegerszegen múzeum. Viszont ezek a csontok konzerválás nélkül gyorsan tönkrementek volna, így a Magyar Állami Földtani Intézet megvásárolta a leletet. Az intézet restaurálta és közel 40 évig ki is állította Budapesten. A mamutcsontváz a 2. világháború alatt megsérült, és csak 2008-ban a fővárosi Jégkorszak kiállításon volt újból látható (minderről tudósítottunk is lapunkban 2012-ben „110 éves a zalaegerszegi mamutlelet” címmel – szerk.). Egyébként ez a lelet is inspiráció volt arra, hogy Zalaegerszegen múzeumot alapítsanak.
- Mamutokon kívül még milyen ősállatok jöttek-mentek, éltek errefelé?
- Gyapjas orrszarvú, ami megközelítőleg 400 ezer évvel ezelőtt vándorolt térségünkbe és 10 ezer évvel ezelőtt halt ki. Barlangi medve, ősló, bölény, és kapafogú őselefánt. Ez utóbbiból egy zápfog lelet maradt fenn az Alsónemesapáti határában fekvő Bötefa pusztán. A megmentésben nagy szerepe volt Zalaegerszeg első polgármesterénék, Kovács Károlynak, aki nemcsak támogatta az ásatásokat 1886-ban, hanem személyesen részt is vett benne. Az itt megmentet anyag szintén a földtani intézetbe került.
- Jellemzően hol kerülnek elő ilyen leletek?
- Mélyebb földmunkák alkalmával löszös, agyagos területekről. Leggyakrabban homok- és kavicsbányák területén vagy téglagyárak agyagbányáiból. Zalaegerszegen egykor négy téglagyár működött. A Hock János útiból kerültek elő a jégkorszaki leletek. Érdekesség, hogy itt egy 11-12 ezer éves, a gravetti kultúrához tartozó, vadásztábor nyomait fedezték fel. Egy tűzrakási hely nyomai, és néhány kőeszköz került elő. Ezek az első ismert emberi megtelepedés maradványai a város őstörténetéből. Hogy akkor pontosan milyen volt itt a táj, a domborzat, a vízhálózat, nem lehet tudni. Valószínűleg kisebb folyó lehetett a környékén. A tűzhely környezetében talált állatcsontok alapján inkább nyílt, füves területek boríthatták akkor a tájat, kisebb bokros, fás ligetekkel.
A térkép azt mutatja, hogy a város területén hol kerültek elő ősállatok
- Elég jól beépített a város. Várhatók-e még esetleg leletek?
- Bármikor előkerülhetnek. Zalaegerszegen 1984-ben a Kertvárosban került elő egy mamutagyar, ezt dr. Vándor László tárta fel. Szintén a 80-as években bukkantak egy mamutfogra az Átalszegett utcában. Mivel többségében nem szakemberek találják meg ezeket, nem is biztos, hogy jelentőséget tulajdonítanak nekik. Illetve amióta nem kézzel, hanem géppel történnek az ásások, nagy eséllyel a kisebb leleteket, például fogdarabokat, kisebb csontokat észre sem veszik. Ha valaki mégis találna ősállat maradványokat, értesítse a múzeumot.
- Az őslény lelet állami tulajdonnak számít?
- Az őslénytani leletek védelméről a természetvédelmi törvény rendelkezik. Ha bányászat során kerül elő, akkor azt be kell jelenteni, és egy szakértő megállapítja annak tudományos értékét. Ha nem kiemelkedő értéket képvisel, akkor maradhat a megtalálónál. A kisebb leleteket is érdemes bejelenteni, mert az a jégkorszakról szóló ismereteinket gazdagíthatja – mondta Eke István, aki a Zalaegerszeg környékén előkerült jégkorszaki állatokról minden jelenlegi adatot összegyűjtött.
MEGOSZTÁS
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
-
rövidhírek
Két fiatal légióssal erősít a ZTE FCNyaralás fenntarthatóan, költséghatékonyanDr. Sinkó Vilmos maradt a Zalaegerszegi Járásbíróság elnökeSkribek Alen újra ZalaegerszegenJúnius 28-án Olai Fesztivál a Göcseji FalumúzeumbanCsoportosan elkövetett rablás a ParkerdőbenOrszágos bajnoki címet ünnepelhetett a Kölcsey B33-as kosarascsapataJúlius 5-én ismét Filmzenei koncert a Dísz térenKi kapja az idei Lokálpatrióta Díjat? Július 14-ig várják a szavazatokat50 millió forint a Kossuth utca felújítására -
rovatunk hírei
Kilencedik alkalommal szervezik meg a Göcseji DombérozótA 80-as évek átmenet az analóg és a digitális kor közöttEgyre több gyerek küzd beszédfejlődési zavarralBezárt a Club PopUp Underground, kiárusították a készletetIvóvízvezeték-rekonstrukció és útfelújítás a Landorhegy egyik legforgalmasabb csomópontjábanVilágzene, jazz, népzene és mindezek fúziója az idei Fatemplom FesztiválonLemezfelvétel a Göcseji Falumúzeum Klügel-orgonáján Harmincöt évvel ezelőtt térhettek vissza a ferencesek zalaegerszegi kolostorukbaBalatongyörökön gazdag és változatos program várja a vendégeketMackópszichológia: miért vonzódunk a játékmacikhoz? top 10
Bezárt a Club PopUp Underground, kiárusították a készletetLemezfelvétel a Göcseji Falumúzeum Klügel-orgonáján Harmincöt évvel ezelőtt térhettek vissza a ferencesek zalaegerszegi kolostorukbaIvóvízvezeték-rekonstrukció és útfelújítás a Landorhegy egyik legforgalmasabb csomópontjábanVilágzene, jazz, népzene és mindezek fúziója az idei Fatemplom FesztiválonDr. Sinkó Vilmos maradt a Zalaegerszegi Járásbíróság elnökeA 80-as évek átmenet az analóg és a digitális kor közöttKilencedik alkalommal szervezik meg a Göcseji DombérozótKét fiatal légióssal erősít a ZTE FCNyaralás fenntarthatóan, költséghatékonyan