Régészet

Előadássorozatot indított a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület annak érdekében, hogy a tagsággal és az itt élőkkel jobban megismertessék a város építészeti értékeit, és az ehhez kapcsolódó művészettörténeti emlékeket.

Hétezer esztendő régészetének históriáját dolgozza föl az a berlini székhelyű Német-Magyar Baráti Társaság által szponzorált kötet, amelyik Heinrich-Tamáska Orsolya Lipcsében dolgozó magyar régész és Daniel Winger a rostocki egyetem őstörténésze szerkesztésében jelent meg június elején.

Ötezer év történetéből kaphattak némi ízelítőt mindazok, akik június 3-án ellátogattak a Keszthely-Fenékpuszta régészeti lelőhelyre. A területen – vagyis a tervezett M76-os gyorsforgalmi út Zala megyei szakaszán – november óta zajlik feltárás.

Idén is csatlakozott a Göcseji Múzeum az országos régészet napja rendezvénysorozathoz, melynek keretében az érdeklődők a szakma kulisszatitkaival és a legfrissebb kutatási eredményekkel ismerkedhettek meg. Az idei évre meghirdetett mottó (Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember) kapcsán maga az ember került a fókuszba.

Avar kori ló és lovasa került felszínre egy vízmosta horhosban Zalaapáti területén. Illetve egészen pontosan első „körben” csak egy koponya látszott ki a földből a hóolvadást és az esőzést követően Zalaapáti-Hosszúfalu egyik domboldalán.

Vasművességre és állandó megtelepedésre utaló leletek kerültek elő Letenyétől nyugatra, a Csitári erdő szomszédságában. A Göcseji Múzeum régészei az M70-es út kétszer kétsávosra bővítése kapcsán végeztek megelőző régészeti feltárást az érintett szakaszon.

Vadászat, beteljesületlen szerelem, bor és megújuló természet. Mitológiából ismert történetek és alakok, de keresztény szimbolika is megjelenik a lapzártánkkal egy időben záruló Seuso-kiállítás kincsein. A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása három hétig volt látható a Göcseji Múzeumban.

Zalaegerszegre érkezett a Seuso-kincs. A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását a Göcseji Múzeumban tekinthetik meg december közepéig a látogatók. A késő római császárkor páratlan és kalandos sorsú leletanyagát bemutató tárlat ünnepélyes megnyitójára a város dísztermében került sor.

Előkerültek a város középkori plébániatemplomának, illetve a püspöki udvarháznak az építéséhez használt téglaégető kemencék. Legalább is a leletek alapján ezt feltételezik a Göcseji Múzeum szakemberei, akik a városvezetéssel közösen tartottak bejárással egybekötött sajtótájékoztatót a leendő Mindszenty-központ területén.

Hamarosan befejeződik a régészeti feltárás a leendő Mindszenty Emlékközpont területén. A szakemberek augusztus vége óta végeznek ásatásokat a Göcseji Múzeum mellett elterülő 900 négyzetméteres telken, melyen egykoron az egerszegi végvár egy része terült el.

Az egykori Egerszegi várat érintő területen még soha nem zajlott ekkora felületet érintő régészeti munka, s valószínűleg a következő évtizedekben nem is lesz rá lehetőség. Nem csoda, hogy mind a szakma, mind a nagyközönség kíváncsi a feltárásra – fogalmazott lapunknak Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze.

Becsengetés előtt címmel szervezett szakmai napot pedagógusok számára a Göcseji Múzeum. A rendezvény a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések” elnevezésű projekt keretében az intézmény aktuális múzeumpedagógiai kínálatával ismertette meg a tanárokat.

A magyar őstörténet régészeti kutatásainak legújabb eredményeiről tartott előadást a közelmúltban dr. Türk Attila régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa.

Befejeződtek a régészeti munkák az Őrtilos és Belezna közötti Zrínyi-Újváron, véget ért ugyanis a török kori vár kútjának feltárása. Kutatnivaló még bőven lenne a területen, és egyelőre az is bizonytalan, hogy mi lesz a most kiásott leletek sorsa – mondta érdeklődésünkre dr. Vándor László régész, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója.

A római kori közösségi élet, valamint az alkoholos italok története volt a téma az idei Régészet Napján. A Magyar Régész Szövetség ötödik alkalommal hirdet ilyenkor tematikus országos programot, melyhez már második alkalommal kapcsolódott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. A rendezvényt családiassá tették a gyerekeknek számára kínált „régészesdi” játékok.

Az egykori kolostor helyén emlékhely avatással, pálos misével és egész napos népzenei programmal várták a vendégeket a Zalacsányhoz tartozó Örményeshegyre.

A „Fény régészete” címmel olyan kiállítás nyílt október derekán a Balatoni Múzeumban, amelyik a természetes fény szerepét mutatja meg az őskori emberek életében.

Tudományos Esték címmel indított közös előadássorozatot a Göcseji Múzeum és a Zalaegerszegi Televízió. A programot szeptember 28-án Havasi Bálint régész, „A titokzatos kelták régészeti hagyatéka Zalában” című előadása indította.