Török korból származó leletek kerültek elő Zalaszentgrót belvárosából

Sajtótájékoztatóval egybekötött régészeti bemutató Zalaszentgróton

Minderről Eke István régész-térinformatikus, a Göcseji Múzeum régészeti osztályvezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit, bemutatva a feltárt leletek egy részét.
Többek között elmondta: a telken három régészeti árkot alakítottak ki a szakemberek, az ásatás legkorábbi leletei pedig a török korból kerültek elő. A kályhaszemek, a facölöpök és a földből félig kiálló, színes motívumokkal díszített kerámiatál az akkori végvárhoz tartozó település házainak tartozékai lehettek.

Eke István tartott sajtótájékoztatót. Kezében egy kályhaszem töredékei.

A feltárás során nemcsak a török időszakból, hanem azt követő korokból is kerültek elő értékes használati tárgyak, például pipa- és üvegtárgyak töredékei, mintázott gyűrű és egy krajcárokból álló éremkincs. Utóbbi kollekció 57 darab krajcárból áll, közülük 56 db 1800-ból származik, amelyek egyik oldalán II. Ferenc német-római császár portréja látható, a hátoldalon pedig a Habsburgok címere, a kétfejű sas. 

A török kori katonaváros területén dolgoznak most a régészek

Eke István ásatásvezető 17. századból fennmaradt várábrázolások, és 18-19. századi térképek segítségével azonosította be a résztvevők számára a feltáráson talált házak, és jelenségek pontos helyét. 

Kerámiatál maradványa

Hangsúlyozta, hogy Szentgróton a török időkben egy végvár, mellette pedig egy fallal körbekerített katonaváros állt, aminek három kapuja is ismert. Az a terület, ahol most a régészek dolgoznak, az egykori katonaváros része volt. Annak idején ezen a területen vályogból készült zsúptetős házak álltak. Az ilyen típusú épületek nagyon tűzveszélyesek voltak, így Zalaszentgrót akár a tűzvészek településének is nevezhető, ugyanis a múltban sokszor leégett a város nagy része. A 17. századi Szentgrót történetéről a közelmúltban készült el Baráth Zsolt doktori dolgozata is, mely segíthet a város múltjának megértésében. Az általa idézett forrásokban a városban kitört tűzvészekről is szó esik – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Többször pusztított tűzvész Szentgrót városában

1664-ben például egy jelentős török hadjárat zajlott, melynek során a zalai végvárak jelentős része - Zrínyiújvár, Kiskomárom, Egerszeg, Pölöske, Egervár, Kemend, Bér - várai elpusztult. Szentgrót várát ugyan nem foglalták el a törökök, de a katonaváros területét és a környező falvakat felégették.
A korábbi kutatásokból tudható, hogy a török kor végén, 1689-ben is tűzkár érte a várost. Luksics István beszámolója szerint ugyancsak a vár külső része szenvedte a legnagyobb kárt. De 1857-ben is tűzvész pusztított Zalaszentgróton, ekkor 42 ház vált hamuvá, köztük a városháza is.

Krajcárok

A mostani – május végéig zajló – régészeti ásatáson az egykori tűzvészek nyomai mellett további értékes és érdekes leletek kerültek elő. Ilyen például egy három méter mély kút, egy mintázott gyűrű (aminek az eredete további kutatásokat igényel) és a 20. század elejéről származó használati tárgyak (bögrék, üvegek, cserepek, monogramos téglák). A régészeti próbafeltárás során talált leletek a Göcseji Múzeum gyűjteményébe kerülnek.

Pipatöredékek

A sajtótájékoztatón részt vett Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere és munkatársai is, akik helytörtneti érdekességekkel egészítették ki az elhangzottakat. A jelenlévők megtudhatták, hogy a feltárás után a szóban forgó területen lakóház és áruház épül a jövőben.