Vezető hírek
A türjei kolostor évszázadai
Az összesen 3,17 milliárd forintos projekt segítségével telesen megújul – és a vallási funkció mellett turisztikai helyszínné is válik – a türjei premontrei prépostsági majorság. A fejlesztéshez kapcsolódóan régészeti feltárások is zajlottak a területen. Orha Zoltán ásatásvezető, a Göcseji Múzeum régésze 2018-ban már pincét tárt fel a majorságban, majd az Árpád-kori templom belsejében is zajlott feltárás. Mint azt a bejárást megelőzően a sajtó érdeklődésére elmondta: ezekkel a korábbi munkákkal sikerült tisztázni az egyes épületrészek közötti kapcsolatot. A templomban pedig megtalálták az alapító, Dénes bán sírhelyét is.
Régészeti bemutató az egykori rendház területén
A tudományos munka tavasszal a kolostor területén folytatódott, ahonnan szintén értékes leletek kerültek elő. Ezeket rendszerezve négy építési periódust lehet elkülöníteni.
- 1997-98-ban dr. Vándor László régész egy akkori kisebb feltárás során már tisztázta a kolostor alaprajzát. Most nemcsak ezeket a korábbi részeket tártuk fel újra, hanem a hiányzó területeket is volt alkalmunk megvizsgálni. Jól látszik, hogy már a rend megtelepedése előtt is volt itt élet, hiszen a domboldalon a rézkortól figyelhetők meg leletek – fogalmazott az ásatásvezető.
Ha kronologikus sorrendben haladunk, akkor a rézkori Balaton-Lasinja-kultúra kerámiamaradványai után, római kori bronzleletekre, aztán némi ugrással a 12. századi település nyomaira bukkantak.
- Magát az Árpád-kori templomot a 13. században kezdték el építeni, ezt követte a kolostor keleti szárnyának létesítése. A rendháznak van egy 14. századi, vagyis Anjou-kori periódusa is. A teljes kiépítettséget azonban csak Luxemburgi Zsigmond idején, vagyis a 15. században érte el a kolostor. Az előkerült pénzérmék többsége is Zsigmond idejéből származik. Ebben az időszakban érte el jellegzetes „négyszög” alakját az épület; a középső részén az udvarral és a kerengővel. Több szerzetesi sírt is találtunk a helyszínen. Sikerült azt is meghatározni, hogy hol húzódott a középkori temető északi határa. Általánosságban elmondható, hogy a templomtól távolodva egyre kevésbé temetkeztek az emberek.
Orha Zoltán hozzátette: a kolostor „pályafutása”, vagyis a szerzetesi élet a török korban (16. század) véget ért. Az északi kerengő szárnyban találtak török kori, úgynevezett másodlagos temetkezéseket is. A magtár előtt pedig egy török kori épület aljának (vagy pincéjének) egy részlete is látható. (Ezt a jövőben a magtárban végzett további feltárás igazolhatja.) Ekkoriban végvárrá alakították át az épületegyüttest. A régész szerint a domb alkalmas is volt erre a célra, bár palánkot és az erődítés egyéb nyomait egyelőre nem találták meg.
A török kor után a premontrei szerzetesek visszatértek, és egy romeltakarítást, tereprendezést követően barokk majorságot alakítottak itt ki. A korábbi, középkori épületből tulajdonképpen csak az alapfalak maradtak meg; ennek maradványai elő is kerültek.
A szakember érdeklődésünkre elárulta, a mostani feltárás eredményeképpen el lehet majd készíteni a kolostor tömegmodelljét, mellyel még egyértelműbbé válik a rendház épületének szerkezete. Ezt a munkát segítheti az is, hogy több más középkori premontrei kolostor épülete is ismert már a kutatók előtt, és ha nem is ugyanúgy épültek, azért párhuzamosságok megfigyelhetők.
A kolostor területén zajló ásatás záróeseményén jelen volt Fazakas Z. Márton csornai premontrei apát, valamint Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár is. Az apát elmondta: örömteli, hogy a régészeti munkáknak köszönhetően egy középkori épület – s ezáltal a magyar középkor – mindennapi életébe nyerhetünk betekintést. Ez nemcsak a premontrei rendnek, hanem a türjeieknek is egyaránt fontos. Bizonyítja ezt az is, hogy rengeteg önkéntes segítette a feltárást.
Füleky Zsolt mindehhez hozzátette: a kormány kiemelt feladatának tekinti a türjei majorság komplex felújítását és turisztikai célú fejlesztését, mellyel nemcsak Zala megye, hanem az ország egyik gyöngyszemévé is válhat az épületegyüttes. A tervek szerint a közeljövőben felújításra kerülő magtárépületben bemutatnák a feltárás során előkerült leleteket. S bár a kolostor maradványait hamarosan betemetik, az udvar térburkolatán láthatóvá tennék a korabeli épület alaprajzát.
Elhangzott: Türjén a következő hetekben megkezdődik a magtár belső részének régészeti feltárása is, ami tovább bővítheti az épületegyüttesre vonatkozó ismereteket.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
A hétvégén újabb szakmacsoportok csoportos tesztelése valósult megKosárlabda: kár a második negyedértA doni hősökre emlékeztek ZalaegerszegenElkezdődik a gyermekvédelemben és szociális alapszolgáltatásban dolgozók tesztelése isNői kosárlabda: érvényesült a papírformaFérfi kosárlabda: bravúros győzelemLuca Bechi a ZTE KK új vezetőedzőjeA végjátékot bukta el a vendégcsapatKedden délután újabb földrengést észleltekÚjabb fogyasztóbarát pénzügyi termék érhető el 2021 januárjától -
rovatunk hírei
Zala megyében is zajlik az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltásaRégiós szemlélet, testre szabott megoldásokA Balaton védelmét is szolgáljaÉpületfelújítás és modern belső terekKampuszbővítés és új képzésekHiánypótló eszköz az intenzív osztálynakJárványvédelem, nagyberuházások, új projektekMi mindenre lehetnek képesek a kutyáink?122 éves ebbárca BécsbőlKényszerpihenő este 8 után top 10