2020.09.28., hétfő - VencelZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A türjei kolostor évszázadai

2020. május 30. szombat, 16:05
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Befejeződött a türjei kolostor területének feltárása. Az elmúlt hónapok régészeti kutatásainak eredményét egy nyilvános bejárás keretében tekinthették meg az érdeklődők. Mint ismert, a Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei templom, és annak épületegyüttese egy 2016-os, majd 2017-es kormányrendelet értelmében nemcsak felújítás, hanem fejlesztés alatt is áll.

Az összesen 3,17 milliárd forintos projekt segítségével telesen megújul – és a vallási funkció mellett turisztikai helyszínné is válik – a türjei premontrei prépostsági majorság. A fejlesztéshez kapcsolódóan régészeti feltárások is zajlottak a területen. Orha Zoltán ásatásvezető, a Göcseji Múzeum régésze 2018-ban már pincét tárt fel a majorságban, majd az Árpád-kori templom belsejében is zajlott feltárás. Mint azt a bejárást megelőzően a sajtó érdeklődésére elmondta: ezekkel a korábbi munkákkal sikerült tisztázni az egyes épületrészek közötti kapcsolatot. A templomban pedig megtalálták az alapító, Dénes bán sírhelyét is.

Régészeti bemutató az egykori rendház területén

A tudományos munka tavasszal a kolostor területén folytatódott, ahonnan szintén értékes leletek kerültek elő. Ezeket rendszerezve négy építési periódust lehet elkülöníteni.

- 1997-98-ban dr. Vándor László régész egy akkori kisebb feltárás során már tisztázta a kolostor alaprajzát. Most nemcsak ezeket a korábbi részeket tártuk fel újra, hanem a hiányzó területeket is volt alkalmunk megvizsgálni. Jól látszik, hogy már a rend megtelepedése előtt is volt itt élet, hiszen a domboldalon a rézkortól figyelhetők meg leletek – fogalmazott az ásatásvezető.

Ha kronologikus sorrendben haladunk, akkor a rézkori Balaton-Lasinja-kultúra kerámiamaradványai után, római kori bronzleletekre, aztán némi ugrással a 12. századi település nyomaira bukkantak.

- Magát az Árpád-kori templomot a 13. században kezdték el építeni, ezt követte a kolostor keleti szárnyának létesítése. A rendháznak van egy 14. századi, vagyis Anjou-kori periódusa is. A teljes kiépítettséget azonban csak Luxemburgi Zsigmond idején, vagyis a 15. században érte el a kolostor. Az előkerült pénzérmék többsége is Zsigmond idejéből származik. Ebben az időszakban érte el jellegzetes „négyszög” alakját az épület; a középső részén az udvarral és a kerengővel. Több szerzetesi sírt is találtunk a helyszínen. Sikerült azt is meghatározni, hogy hol húzódott a középkori temető északi határa. Általánosságban elmondható, hogy a templomtól távolodva egyre kevésbé temetkeztek az emberek.

Orha Zoltán hozzátette: a kolostor „pályafutása”, vagyis a szerzetesi élet a török korban (16. század) véget ért. Az északi kerengő szárnyban találtak török kori, úgynevezett másodlagos temetkezéseket is. A magtár előtt pedig egy török kori épület aljának (vagy pincéjének) egy részlete is látható. (Ezt a jövőben a magtárban végzett további feltárás igazolhatja.) Ekkoriban végvárrá alakították át az épületegyüttest. A régész szerint a domb alkalmas is volt erre a célra, bár palánkot és az erődítés egyéb nyomait egyelőre nem találták meg.

A török kor után a premontrei szerzetesek visszatértek, és egy romeltakarítást, tereprendezést követően barokk majorságot alakítottak itt ki. A korábbi, középkori épületből tulajdonképpen csak az alapfalak maradtak meg; ennek maradványai elő is kerültek.

A szakember érdeklődésünkre elárulta, a mostani feltárás eredményeképpen el lehet majd készíteni a kolostor tömegmodelljét, mellyel még egyértelműbbé válik a rendház épületének szerkezete. Ezt a munkát segítheti az is, hogy több más középkori premontrei kolostor épülete is ismert már a kutatók előtt, és ha nem is ugyanúgy épültek, azért párhuzamosságok megfigyelhetők.

A kolostor területén zajló ásatás záróeseményén jelen volt Fazakas Z. Márton csornai premontrei apát, valamint Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár is. Az apát elmondta: örömteli, hogy a régészeti munkáknak köszönhetően egy középkori épület – s ezáltal a magyar középkor – mindennapi életébe nyerhetünk betekintést. Ez nemcsak a premontrei rendnek, hanem a türjeieknek is egyaránt fontos. Bizonyítja ezt az is, hogy rengeteg önkéntes segítette a feltárást. 

Füleky Zsolt mindehhez hozzátette: a kormány kiemelt feladatának tekinti a türjei majorság komplex felújítását és turisztikai célú fejlesztését, mellyel nemcsak Zala megye, hanem az ország egyik gyöngyszemévé is válhat az épületegyüttes. A tervek szerint a közeljövőben felújításra kerülő magtárépületben bemutatnák a feltárás során előkerült leleteket. S bár a kolostor maradványait hamarosan betemetik, az udvar térburkolatán láthatóvá tennék a korabeli épület alaprajzát.

Elhangzott: Türjén a következő hetekben megkezdődik a magtár belső részének régészeti feltárása is, ami tovább bővítheti az épületegyüttesre vonatkozó ismereteket.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK