2021.10.26., kedd - DömötörZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Dokumentumok a keleti hadszíntérről

2021. február 10. szerda, 20:27
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Egy tíz éves kutatómunka eredményeképpen jött létre az a dokumentumkötet, mely izgalmas és megrendítő történeti források segítségével tárja fel a keleti hadszíntérre vezényelt, magyar királyi 47/III. honvéd zászlóalj történetét. A "Zalaegerszegi honvédek a keleti arcvonal mögött" című kiadvány szerzőpárosa – Molnár András történész (a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) – nem ismeretlen az olvasók előtt.

Honvédek az arcvonal mögött és az arcvonalban

A korszak kutatóiként több közös könyvük is napvilágot látott az elmúlt években. A legfrissebb kötetet ezúttal a zalaegerszegi városházán mutatták be, a járvány miatt egyelőre csak a sajtó képviselőinek. Mint azt Balaicz Zoltán polgármester bevezetésképpen elmondta: a városnak mindig fontos volt a helytörténet, illetve a kutatások, konferenciák és az ehhez kapcsolódó kiadványok támogatása. Utóbbira külön forrást biztosítanak az éves költségvetésben, de ezt kiegészítve a TOP program keretében is finanszíroznak várostörténeti rendezvényeket, köteteket. A mostani könyv az önkormányzat támogatásával, a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kiadásában jelenhetett meg, mégpedig a Zalaegerszegi Füzetek sorozat különkiadásaként.

Hegedűs Ferenc, Molnár András, Balaicz Zoltán és Gyimesi Endre a sajtótájékoztatón

Hogy miért „külön”, arról dr. Gyimesi Endre, a közalapítvány kuratóriumának elnöke beszélt, felidézve az alapítvány létrejöttét és a kiadványsorozat életre hívásának történetét is. Utóbbi a hetvenes évekig nyúlik vissza, majd némi szünet után az 1990-es évek közepétől állandósult a megjelenés. Jelenleg a 17. számnál tartanak, ám a Zalaegerszegi honvédek a keleti arcvonal mögött sokkal vaskosabb könyv, és a formátuma is más, mint a sorozat eddigi darabjainak, ezért „különkiadásként” jelentették meg.

Levelezésekből, naplókból, korabeli fotókból tevődik össze az új dokumentumkötet

A kutatómunkáról, a dokumentumkötet felépítéséről és a keleti frontra vezényelt honvédek történetéről Molnár András beszélt. Mint mondta: Szabó Péterrel tíz éve kezdték el a források felkutatását. Magánszemélyeknél, a honvédek leszármazottainál keresték azokat az iratokat, leveleket, naplókat, fotókat, melyek a Zalaegerszegen 1941-ben létrejött alakulat mindennapjairól, harci feladatairól tanúskodnak. A munka nem volt egyszerű, mert nagyon sok anyag megsemmisült, így keveset lehet tudni a front mögött szolgáló zalaegerszegi alakulatról. A magyar királyi 47/III. honvéd zászlóaljat főleg tartalékosokból hozták létre, majd 1941 novemberében a keleti hadszíntérre, a németek által elfoglalt ukrán területekre szállították. Kijev környékén több mint két évig megszálló, hátország biztosító feladatokat láttak el. A könyv címe ezért is utal arra, hogy az arcvonal mögött tevékenykedtek; vagyis főleg őrszolgálatra, a szállítási útvonalak biztosítására alkalmazták őket, de partizáncsoportok ellen is bevethetők voltak. Az eredeti feladataik ellenére 1942-43-ban az arcvonalba kerültek és a szovjet reguláris csapatokkal vívtak küzdelmet.

Molnár András és szerzőtársa egy évtizede kutatnak a források után

A történész hozzátette: annak ellenére, hogy nem készültek frontszolgálatra (sem létszámban, sem felszerelésben nem voltak rá alkalmasak) kezdetben mégis sikeres harcokat folytattak. 1942 nyarán viszont komolyabb vereséget szenvedtek a brjanszki erdőben. (Itt működtek a legnagyobb szovjet partizánalakulatok, emiatt az erdő afféle fogalomnak számított a Kádár-rendszerben. Elképzelhető, hogy az alakulat irattára is a partizánok kezébe került.) A zászlóaljat 1944 tavaszára a Kárpátok előterébe vonták vissza, és őszig a magyar 1. hadsereg szovjetek elleni védelmi harcaiban vettek részt. Helytállásuk egyéni hősiességüknek köszönhető – fogalmazott Molnár András. Ezt követően az alakulat felmorzsolódott, de az egyes katonák sorsa még nyomon követhető a háború végéig. A zászlóalj történetét magánszemélyeknél (családtagoknál) fennmaradt iratok segítségével tudta rekonstruálni a szerzőpáros.

A kötetben a bevezető tanulmányokon túl, többek között a tisztikar és a katonák életrajzi adatai, naplók, visszaemlékezések, szakmai jegyzetek és veszteségi adattár is olvasható. A könyvet pedig egy fotóválogatás zárja. A korabeli felvételek szintén a katonák személyi hagyatékából kerültek elő és jórészt a megszállt területeken készültek.

A családtagoknak, otthon maradottaknak írt leveleket, illetve a tábori levelezőlapokat, harctéri naplóbejegyzéseket olvasva elmondható, hogy a honvédektől származó forrásanyag nem hallgat el semmit, és nem szépít. Őszinte, izgalmas és néha megrendítő feljegyzésekkel, személyes vallomásokkal találkozhattak a történészek. A kiadvány jóvoltából pedig immár a téma iránt érdeklődők is – tette hozzá Molnár András.

A sajtótájékoztató vendége volt Hegedűs Ferenc, akinek édesapja, idősebb Hegedűs Ferenc főhadnagyként vett részt a küzdelmekben. A kötetben lévő fotók jó része tőle származik, de más fontos iratokat is a levéltár és a múzeum rendelkezésére bocsátott a család.
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK