2023.02.05., vasárnap - Ágota, IngridZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Egyházüldözés a második világháború után

2022. november 28. hétfő, 18:01
Szerző: -pet-; Fotó: pP
A második világháborút követő egyházüldözésre, egyházellenes propagandára hívta fel a figyelmet az a konferencia, melyet a Mindszentyneumban rendeztek az elmúlt héten. A tanácskozás egy TOP-projekt keretében valósult meg.

Konferencia a Mindszentyneumban

A pályázat segítségével már az előző években is számos tudományos ülésre került sor, emellett helytörténeti kiadványok jelentek meg, sőt kiállításokat is szerveztek változatos témákban – fogalmazott köszöntőjében Balaicz Zoltán polgármester. Hozzátette: örömhír, hogy a TOP-plusz programmal 2027-ig folytatódhatnak a hasonló tematikájú rendezvények. A tudományos konferenciák célja többek között az, hogy jobban megismerkedhessünk bizonyos korszakokkal, vagy ellentmondásos történelmi eseményekkel, ami abban is segít, hogy a jelenben jobban tájékozódjunk. 

Az „Egyházüldözötti konferencia – Mindszenty József” című rendezvény résztvevői az 1945-56 közötti időszakot vizsgálva tekintették át a kiépülő kommunista hatalom egyházellenes ténykedéseit. Az előadók között volt többek között Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja, a Mindszentyneum második emeleti, egyházüldözéssel foglalkozó tárlatának kurátora, valamint Balogh Margit történész, egyetemi docens, aki a Mindszenty-per kutatási eredményeiről számolt be. Kovács Gergely, okleveles posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője, az első emeleti kiállítás kurátora, a bíboros Conti utcai ávós börtönben eltöltött négy évéről beszélt. Előadásában bemutatta a sokáig elveszettnek hitt börtön belső tereit, illetve azokat a helyiségeket is, ahol az emlékiratok szerint a bíboros fogsága idején tartózkodott. (Mindszentyt a börtönévek alatt többször költöztették az épületen belül, így számos cellában töltött el hosszabb-rövidebb időszakokat.)

A konferencia résztvevőinek egy csoportja

A konferencián a helyi kutatókat ezúttal dr. Káli Csaba történész, levéltárigazgató képviselte, aki a Zala megyei egyházi iskolák államosításáról tartott előadást. Kiemelte: az 1947-es választások után a kommunista párt még azt hirdette, hogy nem ellensége az egyháznak, és próbálták elnyerni a papok támogatását. Ebben az időszakban a párt és az egyház szinte versenyre kelt a tömegek megmozgatásában. Az egyházak, és a hozzájuk tartozó iskolák elleni lejáratások, rágalmak azonban egyre inkább szaporodtak a közéletben és a sajtóban. Az 1945-ös földosztás óta pedig sejthető volt, hogy az egyházi birtokokat előbb-utóbb államosítják.

A történész szerint az egyházi iskolák államosítása radikális gyorsasággal történt meg. Hozzájárult ehhez az 1948. június 3-i pócspetri-ügy is (Pócspetriben az iskolák államosítása elleni tüntetéskor meghalt egy rendőr, a hatalom pedig koncepciós pert és lejárató hadjáratot kreált az ügyből). Június 16-án az országgyűlés el is fogadta az iskolák államosításáról szóló törvényt. Az előadó megjegyezte: Zala megyében szinte csak a falvakban tiltakoztak ez ellen. A kistelepülési iskolák ugyanis zömmel egyházi fenntartásúak voltak. A párt minden propagandaeszközt bevetett a „zökkenőmentes” fenntartócsere érdekében. Megmondták a papoknak, hogy hogy mit beszéljenek a híveknek az államosításról. A párt azt kommunikálta, hogy mindez tulajdonképpen jó az egyháznak, hiszen nem kell az iskolák fenntartásával foglalkozniuk, ezután csak a spirituális feladataikra koncentrálhatnak. A tanítóknak pedig „tiszta lapot” ígértek, ha kiállnak az államosítás mellett.

A konferencián mindezeken túl a kommunista sajtó és a katolikus egyház viszonyáról, az egyházellenes karikatúrákról, illetve Ordass Lajos evangélikus püspök peréről és rehabilitálásáról is szó esett.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK