2021.09.28., kedd - VencelZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Középkori épületek a város alatt

2021. május 20. csütörtök, 17:07
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: -pP-
Zalaegerszeg középkori emlékeiről tartott online előadást dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató a Göcseji Múzeum, valamint a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület kezdeményezésére. A Youtube-on követhető eseményre a város napja alkalmából került sor, a Múzeumi találkozások rendezvénysorozat részeként.

 Régi belváros a régészeti feltárások tükrében

Mint az bevezetésképpen elhangzott: a téma nem egyszerű, hiszen a középkori emlékek egy hétköznapi járókelő számára láthatatlanok. Zalaegerszeg belvárosában ugyanis nem maradt fenn középkori épület, a város múltja a földfelszín alatt található. A Mária Magdolna plébániatemplom melletti középkori temetőkápolnát korábban már feltárták a régészek, ennek falai láthatók is. A többi emlék azonban a mai város alatt helyezkedik el. Néhány peremkerületben (vagyis a városhoz csatolt egykori faluban) viszont még van középkorból származó templom. 

Vándor László többek között elmondta: összefüggő régészeti kutatás kevés volt a belváros területén. Ami támpontot ad, az a bő tíz évvel ezelőtti, Kossuth Lajos utcában elvégzett közműcsere. Az ehhez kapcsolódó régészeti munkák során világossá vált, hogy a középkori Zalaegerszeg a nagytemplomtól a mai Petőfi utca vonaláig tartott. Ezután egy elmocsarasodott szakasz következett, majd a mai Csány tér környékén volt még beépített rész. A régészek szerint a tárgyalt korszak szempontjából még egy „gyanús” területe van a városnak; mégpedig a Zrínyi-gimnázium és környéke, ahol szintén egy középkori település lehetett egykoron. Bár feltárás még volt a területen.

A kutatásokból (és a Kossuth utcai leletanyagból) az is látszik, hogy más korabeli városokhoz hasonlóan Egerszegre is a hosszúkás, mezővárosi szerkezet volt jellemző: egy főút, néhány kisebb mellékutcával, vagy leágazással. A kereskedelmi útvonal Bak felől jött be a városba, végigfutott a mai Kossuth utcán, majd a nagytemplomnál Nyugatra fordult Körmend és Szombathely irányába. A 15. századi háztípusokat körülbelül úgy kell elképzelnünk, mint a Göcseji Múzeumban látható vert falas-, vagy boronaházakat zsúp-, illetve nádtetővel. Ám az ablaknyílások még kisebbek lehettek, mint a skanzen házain – hangzott el.

Dr. Vándor László (ZalaMédia archív/Fotó: pP)

A forrásokból és a kutatásokból azt is tudjuk, hogy a várost 1247-ben említik először egy oklevélben, amiből kiolvasható, hogy ekkor már állt a temploma. Hogy ez a középkori templom mikor épült, egyelőre nem tudni. Maradványai ugyanis a mai nagytemplom alatt vannak. Ezt a korabeli templomot a 14-15. század fordulóján átépítették egy nagyobb, gótikus templommá, hiszen a város fejlődött. Egerszeg egyházi tulajdon volt, a veszprémi püspök pedig új templomot és püspöki udvarházat is építtetett ekkor. Néhány évvel ezelőtt a Göcseji Múzeum melletti területen, vagyis a leendő Mindszenty központnál végzett régészeti feltárás megerősítette mindezt. Előkerültek ugyanis azok a 14-15. század fordulójáról származó téglaégető kemencék, amiket a templom és az udvarház építésénél használtak – idézte fel Vándor László.

Hogy ez a gótikus templom milyen lehetett, szintén nem lehet pontosan tudni, hiszen elődjéhez hasonlóan ez is a mostani templom alatt van, és egyelőre nem volt lehetőség itt feltárásra. Szintén nem ismerjük a már említett püspöki udvarház pontos helyét és küllemét sem, mert az valahol a mai törvényszék épülete alatt található. A más városokban fellelhető, hasonló funkciójú középkori építmények azonban adnak némi támpontot arról, hogy milyen is lehetett ez az épület, illetve a gótikus templom.

Annyi bizonyos, hogy a püspöki udvarház megerősítésével jött létre a 16. század közepén az egerszegi vár; a köztudatban ez a középkori emlék maradt meg leginkább. Annak ellenére, hogy a felszínen ebből semmi sem látható. A múzeum és a piac környékén lezajlott régészeti feltárások eredményeképpen azonban ma már tudjuk a kiterjedését és a szerkezetét is. A templom előtti városmakett pedig modellezi is a korabeli település képét. Ezenkívül Frimmel Gyula készített a korabeli városról grafikákat (képünkön) a Zalaegerszeg története című képes albumba.
     

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK