Vezető hírek
Éjszakai csetelés „nagybetűs” dolgokról
Sőt, Nagy Betti költő (aki a polgári életben a Zalai Hírlap digitális szerkesztője) versei nyomtatásban is megjelennek. A minap épp a Hévíz folyóirat legújabb számába publikált, és a lap budapesti bemutatóján is részt vett. Versei ezen kívül antológiákban is szerepeltek. Mivel mostanában főleg a Facebookon „mozog”, stílusosan ott beszélgetett vele Pánczél Petra, a ZalaMédia szerkesztője. Az éjszakai csetelés szövegét minimális változtatással közöljük.
Beszélgetés Nagy Betti költővel
Pánczél Petra: Mi volt előbb Nagy Betti a Fészbukon a verseivel, vagy a nagybetű blog a neten?
Nagy Betti: Előbb volt Nagy Betti, nem a Fészbukon, hanem a Ságvári-gimnázium iskolaújságában, aztán volt a sárvári diákköltő találkozó, majd a '82-es Vérképlet antológia, amibe három-vagy négy versem került be. Aztán szünet, és elindult a „nagybetű” blog, és csak utána jött a fészbukos csoport.
P.P.: A „Mit csinálsz most” ciklus honnan ered? Egyből vers lett belőle, vagy afféle tréfás, szomorkás beszélgetés volt ez saját magaddal?
N.B.: Nagyon idegesítettem a környezetemet azzal, hogy ha telefonáltam, akkor azt kérdeztem, hogy "mit csinálsz most". Erre általában az volt a válasz, hogy "veled telefonálok", ezt megunva válaszolgattam magamnak arra a kérdésre, hogy „Mit csinálsz most". Ez elég szomorúan, és magányosan hangzik, de én jól elszórakoztam.
P.P.: Ha már a magányt szóba hoztad: elég sok vers központi témája ez. Viszont mégis rengeteg a humor, a szarkazmus benne.
N.B.: A magány nem feltétlen szomorú, van neki sok jó oldala is, és ha Te – és akik olvassák még – érzik benn a humort is, akkor ennek örülök.
P.P.: Az alkotó, kreatív emberek igénylik is a magányt valamelyest. Lehet, hogy pont ez kell a jó művekhez. De azért nem vagy teljesen "elidegenedve" a társadalomtól. Eljársz sok helyre, kiállításokra például. A képzőművészet is vonz? Rajzolni/festeni szoktál?
N.B.: Ó! Nem rajzolok, nem festek (nem örököltem apám kezét), de családom (fiam, Rozmán Balázs, unokahúgom Gyerák Petra) fest és rajzol, apu és a gyerekkori környezetem meg érzékennyé tett a művészetek iránt.
P.P.: Viszont a Balatont rendszeresen "megfested" versben. Honnan a kötődés?
N.B.: Odavalósi vagyok. A Balaton-felvidéken, Sümegen születtem, ötven éve van Badacsonyban nyaralónk, életem első tíz éve ehhez a tájhoz kötődik.
P.P.: És Zalaegerszeg hogy jött képbe? A gimi miatt?
N.B.: Nem! „Iderángatott” a családom. Apuék ideköltöztek a '70-es évek közepén.
P.P.: De azért valamennyire megszeretted?
N.B.: Ezt még most sem tudom, mert mindig akkor érzékenyülök el, és dobódom fel, ha meglátom a Balatont Györöknél, míg visszafelé nem éreztem ezt, mikor meglátom a Balatoni úton a körforgalmat.
P.P.: A zalaegerszegi irodalmi életbe valahogy nem kapcsolódtál be igazán. Nem jelent meg önálló köteted, ritkán jársz irodalmi estekre. Nem keresnek, vagy nem akarsz menni?
N.B.: Tagja voltam a régi írókörnek (még a nagyokkal; Pécsi Gabi, Bán Zsuzsa, Orsós Jakab, Lackner Laci), aztán egyszer csak azt éreztem, hogy nem érzem jól magam költők-írók között. Azóta nem kerestek, öt évvel ezelőtt próbálkoztam az új írókörnél, de nem örültek nekem. Nem hívtak vissza telefonon. Nem sértődtem meg, annyira nem érdekelt a dolog. Van nekem csúcs jó csoportom, látod, Te is rám találtál!
MIT CSINÁLSZ MOST?
E-fáradtam
de te azért
e-mailben
majd tudasd
mi a szarért nem
e-meled fel
rohadtul okos telefonodat
hogy végre
e-mondhassam
velem mi a baj
ha végre összeköt
egyszer majd bennünket
az elektronika
akkor üzenem majd:
hiába a sok virtuális társ
én nem bírom tovább
e-gyedül
P.P.: Akkor lehet mondani, hogy a hülye Fészbuk is jó valamire, és jót tesz a versnek, ha ilyen formában (is) tud terjedni?
N.B.: Ezen gondolkodtam már..., néha azt érzem, hogy ez azért nem az igazi irodalmi közeg, aztán meg azt, hogy miért is nem? Azért vigyáznom kell mikor verset küldök lapoknak, mert a folyóiratok (már amelyik) nem fogadnak el olyan írást, ami a neten már megjelent, mert azt már publikációnak tartják. Ezen lehetne vitatkozni, de én betartom a szabályt, csak új – netre még fel nem tett – írást küldök el nekik.
P.P.: Újságíróként, bloggerként is elgondolkodtató, hogy vajon mindig a versnek (írásnak/bejegyzésnek) szól –e a közösségi oldalon a lájk, vagy sokan szimplán belájkolják a posztod, mert bírják a fejed. Ez nem okoz némi zavart?
N.B.: Nos, van a blogom, meg van a Facebookos csoportom (ez két különböző dolog, de általában összekeverik az emberek). A blogom nem pörög, nem tudom, hogy olvassák-e az emberek, mert csak a csoportban látok visszajelzést. Igazad van, néha a csoportba felteszem a blogbejegyzésemet, és lájkolják, aztán mondják, hogy nem is tudták, hogy blogom is van. Akkor a lájk nem tudom minek szólt.
P.P.: A Hévíz folyóirat viszont mégis megtalált, és a Spanyolnátha internetes irodalmi lap is, ahol szintén jelent meg versed…
N.B.: A Hévízt a Zalai Hírlapnak köszönhetem, ott jelent meg versem, és utána hívott fel Szálinger Balázs főszerkesztő, hogy küldhetnék nekik is. A Spanyolnátha főszerkesztője Székelyhidi Zsolt, aki a fiam spanja, kiállításainak "örökös" megnyitója. Régóta ismerem, de szigorú szerkesztő, csak egy versem fogadta el a Spanyolnáthába.
P.P.: A „nagybetű” elnevezés, az csak játék a neveddel, esetleg utalás arra, hogy mindig van egy új-, kezdő mondatod, vagy esetleg nyomatékosítani akarsz valamit… csak azért is kisbetűkkel?
N.B.: Nem játék a nevemmel, hanem amikor regisztráltam e-mailre, meg Fészbukra, akkor azt „mondta” ilyen már van, ilyen is van, meg olyan is, aztán maradt a maradék. A nagybetü. Kisbetűvel, ékezet nélkül. Ez nem volt tudatos, erre nem építek.
P.P.: Pedig jól hangzott volna hozzá valami filozófiai körítés. Egyébként hogy állsz ezzel a virtuális világgal? Az „e-fáradtam” kezdetű versedből az látszik, hogy azért némi iróniával és egy kis keserűséggel kezeled…
N.B.: Hát, hogy lehetne kezelni ezt a világot? Nem egy kiskocsmában sör mellett beszéljük meg esténként, hogy mi történt velünk, nem személyesen veszünk össze barátainkkal, hanem töröljük őket a Fészbukról. Felbontunk eljegyzést, örök barátságot, szerelmet! (Uramatyám, virtuális lett a világ!) Látod Petra, inkább ültünk volna be valahova egy fröccsre, vagy jöttél volna fel hozzám egy grenadírmars vacsorára…
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Aszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város EgyesületFussunk együtt egy jó ügyért Zalaegerszegen! -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteCziffra Fesztivál ZalaegerszegenKeresztury Dezső emlékév színes programokkalA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházbanSzamizdat kultúra a Kádár-korszakban