A múlt- és a nagymama nyomában

Annál is inkább, mert az intermédiaművész magyar felmenőkkel is rendelkezik: egyik nagymamája Magyarországról emigrált Brazíliába. A rezidenciaprogram októberi zárókiállításán Alexandra többek között arról mesélt, hogy a múzeumi szobrok, tárgyak formája és hangulata, a népművészet motívumvilága és a régi mesterségek egyaránt inspirálták.

 Magyar származású alkotó a D’Clinic-en

Az „Egyszer volt…” című, grafikákból, fotókból, videókból álló sorozata az itt készült munkáinak gyűjteménye. Az alkotás folyamatában, a tárgyi emlékek vizsgálata közben, kapcsolatot próbált teremteni családjának történetével is. Ez a kutatómunka ugyanakkor túlmutat származásának kérdésén, hiszen a jelenre is reflektál; összekötve – és némileg újra is gondolva – a régi korok üzenetét a mával.

A D’Clinic Studios zárókiállításán két másik alkotó is bemutatkozott. Sophie Durand (Ausztrália; Perth) és Magali Rifflart-Villeneuve (Franciország; Párizs) a Mixer-program keretében töltött egy hónapot a városban. „A nehéz és a könnyű – történetek Magyarországról” című közös projektjük eredménye egy könyv és egy multimédia installáció lett. Mint mondták: azokat az érzéseket próbálták közösen leképezni, amik magyarországi kirándulásaik során érték őket. Nemcsak Zala ihlette meg a két alkotót, hanem például Szombathely, Észak-Magyarország és a Gemenci erdő is. Ez utóbbit varázslatos és titokzatos helynek tartják; nem véletlen, hogy egyik videóinstallációjuk alapjául is az erdő fái szolgáltak.