2024.06.23., vasárnap - ZoltánZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Ef. Zámbó István kis életműve a Gönczi Galériában

2024. január 20. szombat, 20:51
Szerző, fotó: Pánczél Petra
A szerelem, élet-halál hármassága határozza meg műveinek témáját. A három közül „valamelyik előbb utóbb lekaszál” – tehetjük hozzá, hiszen a gondolat így teljes az ef. Zámbó Happy Dead Band dalszövege szerint.

 A dadaizmus egy színjáték, egy életforma

A Happy Dead Band most csak a kivetítőn volt látható és hallható, ef. Zámbó István viszont személyesen és a festményeivel is megjelent a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Az autodidakta képzőművésznek és zenésznek a napokban nyílt kiállítása Kis életmű címmel. Az elnevezés retrospektív anyagot sejtet, ami részben igaz is, a történet azonban ennél bonyolultabb.

Ef. Zámbó István és Wehner Tibor

Több munkáján az 1974-2022-es dátum olvasható. A képek persze nem ilyen hosszan készültek, sokkal inkább egy csodával határos „újrafelfedezés” történt. Az eredeti, kisebb méretű rajzokat a művész a hetvenes években eladta egy németországi galériának (miután végre útlevelet kapott), mégpedig azért, hogy egy Akai márkájú magnót tudjon venni. A grafikák aztán néhány éve a budapesti Millenárison tűntek fel egy nemzetközi képzőművészeti börzén. Teljesen véletlenül szúrta ki őket ef. Zámbó egyik művészettörténész ismerőse. A sorozatot másnap már meg is vette egy hazai műgyűjtő, az alkotó így lefotózhatta korábbi rajzait, amiket aztán felnagyított és újból dolgozni kezdett rajtuk. Újraalkotva, kiszínezve az eredeti művet. Mindebben egy papírmerítő műhely is támogatta. Így születtek meg azok az egyedi beavatkozású printjei, melyek a zalaegerszegi kiállítás egyik részét adják.

Gazdag motívumvilág, szürreális elemek

A szentendrei művész – aki a Vajda Lajos Stúdió egyik alapítója is – persze más képeit is elhozta; felvillanta alkotói pályájának sokféleségét. A 1960-as évek óta több művészeti ágban tevékenykedik: a grafika, a festészet, a szobrászat, a fotózás, a zene és a költészet egyaránt fontos szerepet kap életében. A Gönczi Galéria tárlatát Wehner Tibor művészettörténész nyitotta meg, kiemelve, hogy műfajilag és technikailag összetett képeket láthat a közönség. Vászonra és faroslemezre egyaránt fest, de a bronz és a poliészter sem áll távol tőle. Jellemzők rá a modernista műformák, a montázs, a kollázs, az asszamblázs, emellett hű a szentendrei hagyományokhoz, vagyis a szürrealizmushoz. Ugyanakkor egész életét a dadaizmus hatja át.

Az eredeti grafika 1974-ben készült, a végleges 2022-ben

A műalkotás létrehozása mindig egy ösztönös, telepatikus tevékenység ef. Zámbónál. Sőt, tulajdonképpen minden tett és cselekvés művészet számára. A dadaizmus egy életforma (ez fejeződik ki képzőművészeti és zenei alkotásaiban, valamint performanszaiban); egy folytonos tanulás, kísérletezés, kifigurázás, ellenállás, geg és szabadságvágy. Már kezdetektől „megalkotta” saját dadaizmusát, az edvinizmust. Mindez tulajdonképpen egy évtizedek óta tartó színház, ami őt és művésztársait (többek között feLugossy Lászlót, Wahorn Andrást) is szórakoztatja, inspirálja. De kísérleti zenekarait (A.E. Bizottság, Új Modern Akrobatika, ef. Zámbó Happy Dead Band) is mindig ez a személet hatotta át. (Mindezekről részletesen mesélt a megnyitót követő beszélgetésen.)

A hatvanas évektől egy olyan karakteresen önálló, autonóm művészeti tevékenységet végez, ami óhatatlanul magával hozta azt, hogy a kommunizmus alatt konfrontálódjon a hatalommal – tette hozzá Wehner Tibor. Elmesélve, hogy egy hatósági körökben félreértett művészeti akció (happening) miatt ef. Zámbó hat hónapra vizsgálati fogságba került. Korai műveit ennek szellemében kell nézni, befogadni.

Minden tett művészet

A megnyitón szó esett képeinek egyedi motívumkészletéről, melyek létrejötte látomásokon, ösztönösségen alapul. Az erotikus szólam mindig hangsúlyos, mint ahogy a gegek is. Kétlábon járó szív, ujjak kígyóval, szemek, bot, csont, fejsze, Miska kancsó… Sokszor pedig hieroglifákra, ikonokra, vagy éppen barlangrajzokra utaló képszerkesztést, valamint szín- és motívumvilágot láthat a néző. Műveit a részletgazdaság és a különböző elemek szürreális „kapcsolati hálója” jellemzi. Az érthetetlenség sokszor része a dadaista színjátéknak. Minderre ráerősítenek az egyes képek őrületes címei.

A művészettörténész szerint a dadaista (edvinista) szellemiségének a végcélja az, hogy a művészet szüntesse meg önmagát. Oda kell eljutni, hogy az ember nem csinál semmit; és az élete az alkotása. 

Ef. Zámbó István kiállítása február 28-ig látogatható.
 

MEGOSZTÁS

KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK