Frimmel Gyula rinocérosza a Gönczi Galériában

Régebbi rézkarcait és új fametszeteit is kiállította a grafikusművész

Mint az a megnyitón kiderült, a tárlatnak van egy pici születésnapi apropója is: idén decemberben kerek évfordulót ünnepel majd az alkotó (1955-ben született). De – mint mesélte – nem szeretett volna nagy jubileumi kiállítást, így inkább előbbre hozta a bemutatót. Ami nem retrospektív, hiszen csupán az elmúlt tíz esztendő munkáit összegzi. Rézkarcok, mezzotinto (borzolás) eljárással készült grafikák, valamint fa- és linómetszetek egyaránt láthatók.

Frimmel Gyula

A kiállítás a hagyományos elemző, értékelő beszéd helyett egy beszélgetéssel nyílt meg; Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész, pályatárs kérdezte Frimmel Gyulát műveinek kulisszatitkairól. Mindjárt az elején szóba került a kiállítás plakátján szereplő, Kitekintő című grafika, mely egy rinocéroszt ábrázol. Vajon ez egy jelképes önarckép, ars poetica? Hiszen a képen látható lény nem a mai korhoz illik, inkább Dürer korába vezet minket. Tóth Csaba szerint Frimmel egy élő klasszikus, aki ötszáz éves technikákat alkalmaz zseniális színvonalon. 

Minden grafikusnak illik rinocéroszt ábrázolni

Frimmel Gyula elmondta, hogy a Kitekintő az egyik legfrissebb munkája, ami fametszéssel készült. A fa- és linómetszést az utóbbi pár évben kezdte el alkalmazni. Az ihletet tudat alatt talán az adta a rinocéroszhoz, hogy 2019-ben szintén a Gönczi Galériában nyílt meg Orosz István grafikusművész kiállítása, melyet akkor Frimmel Gyula ajánlott az érdeklődők figyelmébe. Az estet pedig tárlatvezetés is követte. Orosz kedvelt figurái a rinocéroszok, sőt van egy olyan mondás is, hogy minden grafikusnak illik rinocéroszt ábrázolni. Most, hogy Frimmel Gyula fametszéssel is elkezdett foglalkozni, eszébe jutott ez a motívum. Így született meg a reneszánsz architektúrából kileső/kitekintő állat képe.

Kitekintő (rinocérosz)

Az alkotó mesélt a rézmetszés, mezzotinto technika, valamint a fa- és linómetszés rejtelmeiről is. A kiállítótérben elhelyeztek egy vitrint, melyben a munkavégzés bűvös eszközei (Tóth Csaba szerint ékszerei) láthatók. A beszélgetés során az is elhangzott, hogy Frimmel Gyula eredetileg asztalosnak készült, mert gyermekkorát asztalosműhelyekben töltötte, ami életre szóló nyomot hagyott benne. Olyannyira, hogy mindig is tudta: neki olyan foglalkozás kell, hogy valamilyen műhelyben tevékenykedhessen.

Frimmel Gyula Tóth Csaba társaságában

A hagyományos grafika látszólag kiment a divatból, mégis sok látogatót vonzanak a grafikai tárlatok

Témaválasztásaival kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a grafikákon látható figurák, motívumok nem konkrét tematika mentén épülnek fel. Sokkal inkább olyan dolgok (látszólag össze nem illő, de párbeszédbe helyezhető jelenségek) kerülnek a képekre, amik csak úgy „felmerülnek” benne. Nevezhetjük képzettársításoknak, de akár ahhoz is hasonlítható, mint amikor a kortárs irodalom különféle szövegstílusokat, töredékeket, vendégszövegeket használ. Ezt a részben elidegenítő hatást erősíti az is, hogy egy képen belül több technikát alkalmaz (például rézkarcot és mezzotinto eljárást), ám a végeredmény mégiscsak egyfajta kapcsolatot létesít a különböző jelenségek között.

Tóth Csaba szerint Frimmel művészete narratív (elbeszélő) és közérthető. Az általa használt grafikai technikák ugyan kimentek már a divatból, mert a technológia más irányba tart, ám mégis sok embert érdekel a hagyományos réz-, vagy fametszéssel készült grafikák világa. Valószínűleg azért, mert valami teljességet látnak benne a látogatók; a kitalálás, tervezés, megvalósítás precíz és teljes folyamatát.

Frimmel Gyula kiállítása június 23-ig látogatható.