2022.08.16., kedd - ÁbrahámZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Irodalom, társművészetek, laza fröccs

2021. augusztus 17. kedd, 17:44
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Egyszerre volt fővárosi és vidéki, sőt zalai. Nemcsak a helyszín miatt, hanem mert a szervezők és a fellépők között is szépszámmal akadt zalai kötődésű, vagy innen elszármazott előadó. Idén tíz éves a Margó Irodalmi Fesztivál, mely egy merész ötlettől vezérelve Budapestről egy kis Zala megyei faluba, Szentgyörgyvárra költözött.

Szentgyörgyvárra települt a Margófeszt

Bezerics Csaba a zalai szőlőművelésről, borászatról mesélt

Az augusztus 12-15 között megrendezett Margófeszten koncertek, irodalmi előadások, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók és személyes élettörténeteket felvillantó beszélgetések várták az érdeklődőket. Mindezt némi gasztronómiával fűszerezve; köszönhetően például Cserna-Szabó Andrásnak, a Hévíz folyóirat főszerkesztőjének, aki természetesen lecsót főzött. A műveletről sajnos pont lemaradtunk, mert át kellett adnia a terepet a Széchenyi pince udvarán lévő kicsi színpad fellépőinek. Többek között a Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska duónak, akik a Mészöly 100 évfordulóhoz kapcsolódó, „Cserepek félálomban” című műsorukkal léptek fel.

A pince, ami mellett évekig csak elsuhantunk

És ha már Széchenyi pince: tulajdonképpen ez az „origó”, hiszen a fesztivál igazgatója, Valuska László a pincét működtető Bezerics Dani borásszal együtt álmodta meg Szentgyörgyvárra a fesztivált. Kis túlzással ez az a ház, amiről be lehet azonosítani az alig több mint 300 lelket számláló falut. A Széchenyiek egykori uradalmi pincéje a település főutcáján látható, a Zalaegerszeg-Budapest buszjárat pedig épp elhalad az impozáns épület mellett. Sokunknak eddig ennyit jelentett Szentgyörgyvár. A Margófesztnek hála, ezentúl biztosan másképp nézünk majd a fesztivált befogadó falura. A helyszín már csak azért is szerencsés választás, mert nemcsak a megyeszékhely, hanem Keszthely és Hévíz is csak egy ugrásra van innen, így az ott nyaraló turistákat is át lehet csábítani egy-egy program erejéig. De sokan már eleve „célirányosan” érkeztek. Bár a promóción azért még lehet csiszolni picit.

A pince udvarán igazi fesztiváli forgatag volt

A szervezésnek köszönhetően viszont elég ütősre sikerült a nyitány, vagyis az első nap. Szűcs Krisztián, Szálinger Balázs, Bereményi Géza, Bődöcs Tibor is fellépett (mennyi-mennyi zalai kötődés). A színvonalas programok a következő napokban is folytatódtak. Háy János, Ugron Zsolna, Nádas Péter, Boldizsár Ildikó, Anima Sound System – hogy csak néhányat említsünk a falu különböző helyein felállított színpadok szereplői közül. A fesztiválon ott volt a Hévíz és a Pannon Tükör folyóirat, a Bookline jóvoltából pedig könyvárusító busz is várta a közönséget. És végre bejuthattunk a busz ablakából már sokszor látott Széchenyi pincébe is! Az udvar a fesztivál csomópontjaként, vagy inkább „konyhájaként” szolgált. Hiszen ahol étel-ital van, ráadásul még a zene is szól, ott mindig szívesen forgolódnak az emberek.

Prieger-Törőcsik duó

A programkavalkád egyik érdekes színfoltja volt a Sántakutya névre keresztelt beszélgetéssorozat. Itt ismertebb és ismeretlenebb zalai és nem zalai (ám a megyéhez valamiképpen kapcsolódó) emberek meséltek néhány percben életükről, vagy munkásságuk egy-egy szeletéről. Mert – ahogy a programfüzet is hirdette – sztorizni mindenki szeret, jó sztorikat hallgatni meg pláne. Így került a középpontba többek között Tucsni András dramaturg, Tar Ferenc történész, Bezerics Csaba borász, Kiss Ádám, a Hosszúlépés. Járunk? tartalomfejlesztője és G. Molnár Erzsébet, a Zalai Falvakért Egyesület alapítója, egykori elnöke is. Identitásról, sőt identitás keresésről, a zalai szőlőhegyek sors- és életformáló szerepéről, az urbánus és vidéki életforma buktatóiról, szépségeiről is szó esett, illetve hogy hogyan hozható mégis valamiféle harmonikus egységbe a kettő.

Kiss Ádám a zalaiságról, a zamárdiságról, a pesti életformáról és az identitáskeresésről is mesélt

Ez utóbbiról a fesztivál kapcsán is fontos szót ejteni, mert magaskultúrát Budapestről vidékre vinni éppen annyira fontos, mint a vidéken lévő (és mások számára sokszor láthatatlan) kulturális értéteket, kortárs művészetet megmutatni a fővárosiaknak, sőt a nagyvilágnak. A Margófeszthez hasonló összművészeti kezdeményezések óriási lökést adhatnak mindehhez. Na és az sem utolsó szempont, hogy a forró nyári napokon úgy szórakozhassunk egy hűvös fröccsel a kezünkben, hogy közben minőségi és elgondolkodtató produkciókat (vagy csak egyszerű beszélgetéseket) látunk és hallunk a színpadon. 

Reméljük, hogy a szentgyörgyvári Margófeszt nemcsak egy „egyszervolt” történetté válik, hanem lesz jövőre (és jövője) is. 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK