„Ízig-vérig zalai volt”

Emlékezés Deák Ferenc szülőházánál, ami kiemelt emlékhellyé válhat

Kiss Gábor, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója fogalmazott így megemlékező beszédében, a Deák Emlékház előtt. A haza bölcse itt született 1803. október 17-én, bár gyermekkorát nem itt töltötte, mindig jó kapcsolatot ápolt söjtöriekkel, családja valamennyi tagjával, mondta. Kiemelte, hogy Deák Ferenc ízig-vérig zalai volt, egész életében az maradt, még akkor is, amikor már nem lakott állandóan a megyében. Zala megyét 1833-tól képviselte az országgyűléseken, amelyről a következőképpen vélekedett: „Kedves szülőföldem, Zala, melyet már más alkalommal is képviselni szerencsém volt, azon vidék, melyben életem legnagyobb részét töltöttem, mely látta bölcsőmnek ringását, melyhez a legszorosabb, legszentebb lánczok kapcsolnak, parancsolt újra velem s követévé választott.”

Minden zalai számára ez, a hazaszeretet legszebb szavai, hangsúlyozta a könyvtárigazgató, aki néhány életrajzi adalékot is megemlített Deákról. Mint mondta, 1954-es Pestre költözése után minden évben májustól októberig Klára nővérének és férje, Oszterhueber József pusztaszentlászlói birtokán tartózkodott. 1860-as évek első felében itt folytatták a kiegyezést előkészítő tárgyalásokat. Ide az elhagyatott csendes zalai faluba jöttek a császár küldöttei, valamint a formálódó magyar politikai élet vezető személyiségei, Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért és Horváth Boldizsár.

Deák a gyerekekkel is jól tudott bánni. Szeme láttára cseperedett fel egyik kis kedvence, a söjtöri gróf Festetics Sándor lánya, Mari is. Apja elszegényedése után Andrássy és Deák együtt ajánlotta be Erzsébet királynéhoz udvarhölgynek.

Deák Ferenc tehát nem szakadt el a zalaiktól, ahogy a zalaiak sem tőle. A hazafiságból és emberségből egyaránt követendő példát mutató Deák Ferenc, az első független magyar kormány igazságügyi minisztere 1876 januárjában hunyt el. Zalaiak társadalmi gyűjtéssel tiszteletük jeléül állították fel 1879-ben, éppen 140 éve Zalaegerszegen a haza bölcse első őt ábrázoló köztéri szobrát.

Deák Ferencet királyi pompával temették el 1876. január 31-én, Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokában felállított ravatala előtt a népszerű Erzsébet (Sisi) királyné is lerótta kegyeletét a söjtöri Festetics Mária udvarhölgye kíséretében – erről dr. Tóth Zsolt, a Nemzeti Örökség Intézetének osztályvezetője beszélt az ünnepségen. Elmondta továbbá, hogy a jelenlegi 52 történelmi emlékhely egyike a kehidakustányi Deák-kúria. A haza bölcse emlékének ápolásában fontos szerepet tölt be a söjtöri Deák-emlékház is, ami kiemelt történelmi helyszínné válhat. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság így kíván a szülőházaknak is jelentőséget adni a nemzeti emlékhelyek sorában.

Az ünnepségen közreműködött a Deák Ferenc Általános Iskola, valamint a Söjtöri Népdalkör Egyesület. A rendezvény zárásaként a szülőház előtti parkban a helyi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai emlékfát ültettek.