Amiről az öreg malom mesél

„Az öreg malom boldogsága” című göcseji kalandárium történeteit a skanzen munkatársa, Balaton László írta, aki nem először ragadott tollat a kezébe; a szerzőt ugyanis sokan novellistaként ismerik a városban. Most viszont egy 12 meséből álló kiadvány született, ami egyrészt követi az idén 50 esztendős skanzen épületeit, látnivalóit, ám a történetek révén a házak, állatok „megelevenednek”, személyiséget kapnak. Sőt néha beszélnek is.

Kalandárium a skanzenről, gyerekeknek

Balaton László a mesék szerzője, és Németh Miklós grafikusművész

A kötetet Mikulás napján mutatták be a városházán, s mint azt Balaicz Zoltán polgármester elmondta: nem véletlen az időpontválasztás. A város egyrészt egy mikulásajándékot kapott ezzel az impozáns kötettel, másrészt jótékony célokat is szolgál a könyv megjelenése. Az ünnepek alkalmából a zalaegerszegi Családok Átmeneti Otthona kap néhány példányt a frissen megjelent mesekönyvből.

Dr. Kostyál László, a kalendáriumot kiadó Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese mérföldkőnek nevezte a skanzen életében a kötet megjelenését. Mint fogalmazott: ez egy olyan újítás, amilyenre még nem volt példa a falumúzeum fennállása óta. Varju András szerkesztő, az intézmény osztályvezetője hozzátette: a falumúzeum 50. születésnapja adta az ötletet, hogy alkossanak valami maradandót. Mivel az idei év a családok éve is, arra gondoltak, hogy elsősorban a gyerekeknek szeretnének kedveskedni valami újdonsággal. Mivel Balaton László évek óta ír és publikál novellákat, felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha most meséket is írna. Olyanokat, amik kötődnek a skanzen életéhez.

A kötet életre hívása igazi csapatmunka volt

Az osztályvezető azt is elárulta, hogy egy komoly közösségi munkán vannak túl, hiszen a kötet létrejöttében és megjelenésében a szerzőn kívül sokan tevékenykedtek. Rengeteg támogatójuk akadt, mások pedig szakmai segítséget nyújtottak (például Marx Mária etnográfus). Németh Miklós képzőművész csodás grafikákat készített, ezenkívül több gyerek is illusztrálta rajzaival a kötetet. A fotók Horváth Lilla Éva és Zóka Gyula nevéhez kötődnek, és utóbbi munkáját dicséri a nyomdai előkészítés is.

Hogy miért a „kalandárium” elnevezés? Mint azt Balaton László elmondta: a mesék követik az évszakok változásait, így az év 12 hónapjának megfelelően 12 kis történet került a kiadványba. A gyerekek a meséken keresztül ismerkedhetnek meg a skanzennel. A történetek önállóan, otthon olvasva is megállják a helyüket, ám afféle múzeumpedagógiai kiadványként, tárlatvezetőként is funkcionálnak. Vagyis a tényeken, néprajzi ismereteken túl, értéket közvetít és szórakoztat is a kötet. Közelebb hozva a gyerekekhez az egykor élt göcseji emberek világát, hétköznapjait.

A kiadvány jelenleg a skanzen fogadóépületében vásárolható meg, a tervek szerint később könyvesboltokban is árusítanák.