Vezető hírek

Bálint-napi séta a múzeumban

2023. február 15. szerda, 16:22

Szerző: -pet-; Fotó: pP

Címkék: Dr. Kostyál László, Eke István régész-muzeológus, Göcseji Múzeum, Havasi Bálint igazgatóhelyettes, Kiss Nóra etnográfus, Megyeri Anna, tárlatvezetés , Valentin nap

Bálint-napon, azaz február 14-én várta a közönséget a második „Múzeumi kerengő” elnevezésű gyertyafényes séta. Mint arról már beszámoltunk, a Göcseji Múzeum új sorozata öt műtárgyat mutat be valamilyen téma apropóján az intézmény kiállítótereiben. A program ötletét az energiaválság adta.

Öt tárgy, öt szerelmi (és pajzán) történet

Ezúttal mi másról is lehetett volna szó, mint a szerelemről: a Valentin-napi kerengőn az ókortól a 20. századig kalauzolták a látogatókat. Kétszer is, hiszen a nagy érdeklődés miatt két turnust szerveztek. Mint azt dr. Kostyál László művészettörténész, igazgató a rendezvény elején elmondta: a szerelem az emberiség történetében mindig megihlette a művészeket, de a különféle rítusokban, népi hiedelmekben is fontos szerepe volt a szerelmi, és termékenységi varázslásoknak.

A művészettörténész Kisfaludi Strobl Zsigmond Finálé című szobra kapcsán beszélt a témáról, kiemelve a szobrász életének egyik – nem jól sikerült – szerelmi epizódját.
Az első emeleti állandó kiállítás tereiben előbb Orha Zoltán régész, egy török kori, szív alakot formáló aranygyűrűről mesélt, mely Egervári Veronikáé volt. Minden bizonnyal nem hagyományos (tisztán társadalmi státuszt, vagy vagyoni elköteleződést jelölő) eljegyzési gyűrű lehetett a becses darab. A kő szív-formájából arra következtetnek a szakemberek, hogy erős érzelmi töltet is volt az ajándékozó és az ajándékozott között.

Kiss Nóra etnográfus egy díszes mángorlóról mesélt, mely a paraszti világban nemcsak a ruha kisimítására, hanem szerelmi ajándékul is szolgált. Megyeri Anna nyugalmazott muzeológus a népszerű zalaegerszegi gyógyszerészcsalád egyik hölgy tagjának, Kaszter Ilonának az emlékkönyvéről szólt. De, bemutatta annak a fotográfiának a nagyítását is, mely egy 1904-es báli jelenetet ábrázol. A mulatságot Ilona tiszteletére rendezték. A kép azért fontos dokumentum a kutatók számára, mert a századelőn még ritkaságszámba ment, hogy valakinek a házában készüljön felvétel. Így a korabeli szobabelső részlete is megfigyelhető.

A múzeum pinceszintjén Havasi Bálint régész, igazgatóhelyettes és Eke István régész-térinformatikus várták a közönséget némi „pajzánsággal”. Egy római kori termékenységi szobrocskát mutattak be, ami Priaposz istent ábrázolja, annak legjellegzetesebb fizikai adottságával. Az értékes régészeti leletet a múzeumot segítő fémkereső-csoport egyik tagja, Horváth Norbert találta. A szobrocskához kapcsolódva ókori erotikus versek is elhangzottak.

Az idei Bálint-nap és vele együtt a második Múzeumi kerengő amiatt is emlékezetes marad néhányak számára, mert az első turnus végén leánykérés történt a múzeum lépcsőjén.