Kevés az e-könyv a könyvtárakban

Egységes jogi szabályozásra lenne szükség

Az eseményen könyvkiadók (Typotex, Móra), szerzői jogokkal foglalkozó szakemberek és az egyetemi könyvtárak képviselői vettek részt. Az eszmecsere tapasztalatairól Kiss Gábort kérdeztük.

- Tíz-tizenkét évvel ezelőtt nagy szenzációként harangozták be az elektronikus könyveket, ám a kereskedelmi forgalmat nézve még mindig nem túl nagy a részarányuk, és érdemben az olvasói szokásokat sem változtatták meg. De az vitathatatlan, hogy a népszerűségük egyre nő, sokan szeretnek különféle eszközökön olvasni, mert sok előnnyel járnak.

Kiss Gábor egy e-book olvasóval és egy "hagyományos" könyvvel a kezében. Az e-könyvek egyelőre nem szorítják ki a könyveket a piacról.

Az igazgató pozitívumként említette például, hogy az e-könyv olvasókon állítani lehet a betűméretet, ami időseknek vagy gyengénlátóknak nagyon fontos szempont. Ezenkívül az olvasóeszközt sokkal könnyebb szállítani, táskába tenni, mint egy vaskos könyvet, ami utazásánál, vagy akár tanulásnál is előnyös lehet. Főleg, ha több kötetet szeretnénk magunkkal vinni.

- Fontos megemlíteni, hogy az e-könyv egy speciális eszköz, aminek többféle formája létezik. A lényege, hogy az adott mű – ami szépirodalom és szakkönyv egyaránt lehet – valamilyen elektronikus formában kerül az olvasó elé. Lehet egyrészt távoli hozzáféréssel olvasni; ilyenkor az interneten kell megvásárolni azt a kódot, amivel eljuthatunk a kívánt műhöz, ami egy adott tárhelyen, adatbázisban szerepel. De a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján például ingyenes tartalmakat találhatunk. Ez tulajdonképpen az ország legrégibb digitális könyvtára, ahol többek között minden fontos irodalmi mű hozzáférhető. Az elektronikus könyvek olvasásának másik módja, hogy egy megvásárolt fájlt valamilyen (okos)eszközre, e-könyv olvasóra letöltünk, és ezt bárhová magunkkal vihetjük. Manapság szinte minden papír alapon kiadott könyv elkészül elektronikus formában, ám nem biztos, hogy forgalomba is kerül. Az e-könyv vásárlás még nem túl gyakori, tehát egyelőre biztos, hogy nem szorítja ki a hagyományos könyveket a piacról. Még mindig szeretjük a papír alapú könyveket, akkor is, ha napjaink nagy részét valamilyen okoseszköz előtt töltjük el. Mert egyszerű használni, könnyen hozzáférhető és sokaknak a küllemük, borítójuk is fontos – fogalmazott Kiss Gábor.

Hozzátette: az e-könyveket illetően a legnagyobb probléma épp a könyvtárakban van, nehezen illeszthetők be ugyanis az intézmények kölcsönzési rendszerébe. Egyéni licensz szerződéseket kellene kötni, és egyenként kezelni az elektronikus könyveket. A könyvtári rendszer viszont erre egyelőre nem alkalmas. Az olvasóknak hozzáférési kód járna, amiből viszont csak annyi lenne, ahány példányt megvásároltak az adott e-könyvből. A kód meghatározott ideig működne, utána törlődik. Ha az olvasó a saját eszközére szeretné letölteni a fájlt, ott is ugyanez lenne a helyzet.

- A fórumon is elhangzott, hogy egy egységes jogi szabályozásra és a technikai feltételek bővítésére lenne szükség ahhoz, hogy az elektronikus könyvek nagyobb teret kapjanak a könyvtárakban. Minden érintett oldal – kiadók, könyvtárak, szerzők és azok jogi képviselői – szempontjait figyelembe véve lehetne csak megoldani ezt a kérdést. Egy országos problémáról van szó, amiről beszélni kell. Viszont a párbeszéd szerencsére elindult.