Élővé tenni a holtágat

Mindezekről Balaicz Zoltán polgármester beszélt a minap egy sajtótájékoztatón, melyen a Zöld Zala-part projekt részleteit ismertették. A Zala-holtágának revitalizációja régi álma a városnak. A jövőben egy TOP pályázatnak köszönhetően valósulhat mega fejlesztés.

Nem mindig volt ilyen csatornaszerű a Zala

 Új park a Zöld Zala program keretében

Ami a folyó történetét illeti: 1795 kritikus esztendőnek számított, hiszen árvíz sújtotta a várost, melynek következtében többszáz ház sérült meg és halálos áldozatok is voltak. A 20. század első évtizedeiben az áradások miatt már sor került kisebb szabályozásra, beavatkozásra, ám a komoly és látványos folyószabályozás csak 1961-63 között történt meg.

A polgármester úgy fogalmazott: ez egy brutális beavatkozás volt, hiszen megváltozott a természetes környezet, átalakult a táj, a folyó csatornaszerűvé vált, a rétek az iparterületeken túlra kerültek, a malmok pedig eltűntek. A 10 korábbi malomból ma már csak a holtágon álló, a falumúzeumban található Hencz-malom látható.

A holtág várost érintő, és (újra)hasznosítható része persze bőven túllóg a skanzen területén: nagyjából az Olai vasútállomás, vasúti sín, belső elkerülő út, kutyaiskola közötti háromszög alakú zöldterületet szeretné megújítani az önkormányzat a TOP pályázatnak köszönhetően.

A Hencz-malom a skanzenben

A hamarosan induló – és 350 millió forintból megvalósuló – Zöld Zala projekt arra tesz kísérletet, hogy a holtág zöldfelületét gyalogos hálózatokkal, sétányokkal, kerékpárúttal, sportpályákkal, játszóterekkel tegye újra élhetővé az itt élők és a turisták számára. Az elképzelések szerint az Ó-Zala medrébe visszaeresztenék a vizet, hogy az egykori meder feléledjen, így gyaloghidakkal és más látványelemekkel is bővülne a terület.