Városfejlesztés

Másfél évnyi kényszerpihenő után ismét ülésezett a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. A Tudomány és Technika Házában rendezett találkozón az elmúlt időszak városépítészeti fejlesztéseiről értekeztek. A megjelenteket Czeglédy András, az egyesület elnöke köszöntötte.

Az arányos városfejlesztés program keretében két útfelújítás fejeződött be Zalaegerszegen önkormányzati forrásból, ami a csácsi városrészben a Peteli-hegyi út egy szakaszát, valamint a gálafeji Cédrus utcát érintette. Ez utóbbi rekonstrukciójához az ott élők is hozzájárultak.

Elérte az 50 százalékos készültségi fázist a zalaegerszegi uszodaépítés. A beruházás aktuális állapotát helyszíni szemlén tekintették meg az érintettek. Az előrehaladását jól jelzi, hogy néhány hete már láthatóak azok a kék színű homlokzati panelek, melyek az épület és az utcakép hangulatát is meghatározzák majd a jövőben.

2024-ig Zalaegerszeg 869 útjából 71 újulhat meg a Kovács Károly városépítő programban. A jelentős számú rekonstrukció a 15 évre szóló útfejlesztési program első ütemeként valósulhat meg, mégpedig a közművekkel együtt. Az utak, járdák minőségében ugyanis tartós és hosszú távú eredményt csak is a föld alatti és a földfelszíni munkák összehangolásával lehet elérni, bocsátja előre Bali Zoltán alpolgármester.

Egy évvel ezelőtt, 2019 október 13-án voltak az önkormányzati választások. Az ott elért eredmény, a mintegy 70 százalékos támogatottság olyan bizalom volt felém, ami erőt adott a következő évek munkájához – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester, amikor felidéztük az akkori programismertetőjének néhány elemét, és a Szerződés a zalaegerszegiekkel dokumentumot, melynek figyelembevételével végzi munkáját a képviselőtestület.

Zalaegerszegi Tisztasági Fürdő és Fedett Uszoda néven nyitotta meg kapuit 1969. szeptemberében a Göcseji úton lévő városi uszoda. A tisztasági fürdő elnevezés ma már talán megmosolyogtató, ám abban az időben e téren is hiányt pótló volt az intézmény.

Befejeződött a Kvártélyház, és a hozzá szervesen kapcsolódó levéltári épület felújítása. A részletekről fénypróbával egybekötött sajtótájékoztatón számolt be a városvezetés.

Idén ünneplik Lenti várossá nyilvánításának 40. évfordulóját. A város gazdasági életében jelentős visszaesést okozott a rendszerváltás időszakában a laktanya bezárása, illetve az olajipar fokozatos megszűnése. Mostanság az üdülőhely és a kistérség számára a legfontosabb bevételi forrást egyre nagyobb mértékben az idegenforgalom jelenti. A szlovén, osztrák és horvát határ közelsége komoly gazdasági lehetőségeket rejt: a határok jelképessé válása nyomán megélénkült a kereskedelmi és turisztikai tevékenység a térségben.

Lenti III. és IV. számú háziorvosi körzet rendelőinek külső, belső fejlesztésére, átalakítására, korszerűsítésére 58 millió forint támogatást nyert. Megtörtént a belső átépítés, funkcionális átalakítás, akadálymentesítés, a fűtési rendszer korszerűsítése, külső hőszigetelés, nyílászárók cseréje, sor került orvosi és egyéb eszközök cseréjére, újak beszerzésére, a helyiségeket új bútorokkal rendezték be.

Elektromos kisautót, személyautót és elektromos hajtású kerékpárt is bemutattunk az E-via napon, illetve a jövő környezetbarát közlekedési lehetőségeit ismertető konferenciát is szerveztek Lentiben.

A város és a megye vezetőit hívta közös kerékpáros túrára Vigh László országgyűlési képviselő, hogy öt érintett helyszínen megtekintsék a még zajló vagy már befejezett beruházásokat.

Az esztétikus lakókörnyezet kialakítását és a régi épületek korhű felújítását is szolgálja a közgyűlés által év végén elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv, és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet.

Az egyházak és a helyi önkormányzat képviselői, a térségi települések polgármesterei, hatóságok, hivatalok, intézmények, civil szervezetek vezetői, a város életében meghatározó vállalkozások kaptak meghívást a Balaton Színház Simándy-termében rendezett hagyományos újévköszöntő polgármesteri fogadására, Keszthelyen.

Új óvoda épült, oktatási, szociális intézmények, orvosi rendelők korszerűsödtek, és számtalan munkahelyteremtő beruházás létesült a lassan mögöttünk hagyott esztendőben: az idei és a 2018-ra áthúzódó fejlesztések nyomán legalább 800 új állással számolhat a város, derült ki Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere szavaiból, akit az idei év összegzésre kértünk.

A Zala-folyó nem mindig az a csatornaszerű jelenség volt, mint amilyennek most ismerjük. A város egykor szoros kapcsolatban állt a folyóval; fürdőzési és közlekedési lehetőséget adva az itt élőknek, ezenkívül számos malom is működött a part mentén. A Zala jelenleg az ország 12. leghosszabb folyója a maga 126 kilométerével.

Az Alsóerdőre tervezett kalandpark és rekreációs központ létrehozása kapcsán tartott közös sajtótájékoztatót a Fidelitas, valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség a volt alsóerdei napközis táborban.

Február elsejétől új főépítésze van a városnak. Az Éjszakai csetelés-sorozat vendége ezúttal Bálizs Andrej volt. A főépítész a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki Karának Alkalmazott Művészeti Intézetében járt, dolgozott tervezőirodáknak, de a hivatali munka sem újdonság számára.

Hétvégén mutatta be a Hevesi Sándor Színház Molnár Ferenc: Liliom című legendáját, Mihály Péter rendezésében. A zalaegerszegi színházbarát közönség előtt nem ismeretlen ez a darab, hiszen a teátrum pontosan 20 évvel ezelőtt már műsorra tűzte; ráadásul egy különleges helyszínen.

Volt Zöldfa-, majd Korona Szálló, később Zalaegerszegi Kaszinó, egy ideje pedig KISZÖV-székházként ismerjük. A Kazinczy tér 11. szám alatt lévő épület a jövőben akár Hagyományok Háza is lehet. Az előzetes tervek elkészültek, az önkormányzat a megfelelő pályázati forrásra vár.

A közeljövőben sor kerülhet a Zala folyó egykori holtágának revitalizációjára, illetve az így létrejött élő folyóparton egy rekreációs célú vízparti sétány is létesülhet. A polgármesteri hivatal sajtóközleményéből kiderül, hogy a Zöld Zala-Part elnevezésű TOP pályázat legfontosabb célkitűzése a holtág-rendszer egy jelentős városi szakaszának élővé tétele, revitalizációja.