Városfejlesztés

Az esztétikus lakókörnyezet kialakítását és a régi épületek korhű felújítását is szolgálja a közgyűlés által év végén elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv, és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet.

Az egyházak és a helyi önkormányzat képviselői, a térségi települések polgármesterei, hatóságok, hivatalok, intézmények, civil szervezetek vezetői, a város életében meghatározó vállalkozások kaptak meghívást a Balaton Színház Simándy-termében rendezett hagyományos újévköszöntő polgármesteri fogadására, Keszthelyen.

Új óvoda épült, oktatási, szociális intézmények, orvosi rendelők korszerűsödtek, és számtalan munkahelyteremtő beruházás létesült a lassan mögöttünk hagyott esztendőben: az idei és a 2018-ra áthúzódó fejlesztések nyomán legalább 800 új állással számolhat a város, derült ki Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere szavaiból, akit az idei év összegzésre kértünk.

A Zala-folyó nem mindig az a csatornaszerű jelenség volt, mint amilyennek most ismerjük. A város egykor szoros kapcsolatban állt a folyóval; fürdőzési és közlekedési lehetőséget adva az itt élőknek, ezenkívül számos malom is működött a part mentén. A Zala jelenleg az ország 12. leghosszabb folyója a maga 126 kilométerével.

Az Alsóerdőre tervezett kalandpark és rekreációs központ létrehozása kapcsán tartott közös sajtótájékoztatót a Fidelitas, valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség a volt alsóerdei napközis táborban.

Február elsejétől új főépítésze van a városnak. Az Éjszakai csetelés-sorozat vendége ezúttal Bálizs Andrej volt. A főépítész a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki Karának Alkalmazott Művészeti Intézetében járt, dolgozott tervezőirodáknak, de a hivatali munka sem újdonság számára.

Hétvégén mutatta be a Hevesi Sándor Színház Molnár Ferenc: Liliom című legendáját, Mihály Péter rendezésében. A zalaegerszegi színházbarát közönség előtt nem ismeretlen ez a darab, hiszen a teátrum pontosan 20 évvel ezelőtt már műsorra tűzte; ráadásul egy különleges helyszínen.

Volt Zöldfa-, majd Korona Szálló, később Zalaegerszegi Kaszinó, egy ideje pedig KISZÖV-székházként ismerjük. A Kazinczy tér 11. szám alatt lévő épület a jövőben akár Hagyományok Háza is lehet. Az előzetes tervek elkészültek, az önkormányzat a megfelelő pályázati forrásra vár.

A közeljövőben sor kerülhet a Zala folyó egykori holtágának revitalizációjára, illetve az így létrejött élő folyóparton egy rekreációs célú vízparti sétány is létesülhet. A polgármesteri hivatal sajtóközleményéből kiderül, hogy a Zöld Zala-Part elnevezésű TOP pályázat legfontosabb célkitűzése a holtág-rendszer egy jelentős városi szakaszának élővé tétele, revitalizációja.

A keszthelyi önkormányzat képviselő-testülete a közelmúltban elkészíttette a város közel kétszáz oldalas, összetett marketing stratégiáját, hogy még eredményesebben használja ki a turisztikai környezetét.

Zala megye legkedveltebb üdülőhelye büszkélkedhet Európa egyik legjobb gyógyvizével, a minden generációnak lehetőséget nyújtó fürdővel, amely évszaktól függetlenül nyújt kikapcsolódást, pihenést a vendégeinek.

Vadvári Tibor alpolgármester speciális helyzetben van, mert a humán terület felügyelete mellett feladatként kapta a városfejlesztést, a TOP programok koordinálását és a Modern Városok Program egy-egy elemét is figyelemmel kíséri.

A Munkácsy utca 2. szám alatti volt Zóna étterem, amely önkormányzati ingatlan, hosszú idő óta üresen áll. Nem sikerült eddig sem helyi, sem pedig pályázati forrásokat szerezni és befektető sem jelentkezett az épület hasznosítására.