Nincs csodaszer

Sportfinanszírozás a szakember szemével

–  Az elemzés előtt talán nem árt egy kis kitekintés Európára – vélekedett Koczka Géza. –  A sportközgazdászok szerint úgynevezett bürokratikus állami sportfinanszírozás   a németeknél, a vállalkozói forma az angoloknál, a szociális alapú  pedig a hollandoknál domináns. Nálunk még mindig az állam a fő támogató, mellette az önkormányzatok áldoznak sokat a sportra. Hazánkban az állami pénzek 70 százaléka versenysportra, 30 százaléka az amatőr sportra fordítódik.

Zalaegerszegen, a nemzet sportvárosában az önkormányzat jelentős szerepet vállal a sport finanszírozásából. A város vezetői gyakran hangsúlyozták, hogy a testület sportbarát. Azonban akárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgokat, a gazdasági válság az önkormányzatokat is érinti, hiszen a befizetett adókból támogatják a sportot. Egyre kevesebbet, előbb a kötelező feladataikat teljesíteni, finanszírozni.

– Az egyesületeknek költségvetésük tervezésekor viszont az önkormányzati forintok jelentették a biztos pontot. Helyi szinten és országosan is nagy feladatot jelent a jelenlegi támogatók megtartása,  mindenképpen törekedni kell újak megszerzésére. Egy-egy klubban  rejlő marketingértéket igyekezni kell minél jobban kihasználni – folytatta Koczka Géza.

– Az elmúlt évek sikerei azt mutatják itt Egerszegen is, hogy a sikerek után rendre jön a visszaesés.
– Amikor a klubok elkezdik tervezni az adott évi költségvetésüket, a szűkös anyagi források mellett abszolút nem tervezik be, mi lesz, ha a csapat bajnok, kupagyőztes lesz.  Siker esetén tartozást halmoznak fel, aminek terheit több éven át nyögik. Ennek egyenes következménye a szakmai  visszaesés. A pénzügyi szabályozások sem kedveztek a sportszervezeteknek. Példaként említeném a legfrissebb gondot,  az EKHO terheit.

– Jelenthet-e segítséget a társasági adóból a jövőben  a sportra fordítható  pénz?
– Mindent nem old meg. Bekerült a köztudatba, sok egyesület várt rá, de nincs végleges döntés.  A tervek szerint személyi kiadásokra: prémium, bérjellegű kifizetésekre az így befolyó pénzt nem lehet fordítani. Azaz a legégetőbb problémákra nem jelent gyógyírt. Természetesen így is sokat jelenthet a sport számára. Megítélésem szerint azonban idén a sportszervezetek és a versenyzők még nem számíthatnak az adókedvezményből beérkező többletforrásokra – vélekedett  a szakember.

– A sportszervezeteknek azonban addig is működniük kell, egyre nehezebb gazdasági környezetben... Miként maradhatnak talpon?
– Nem maradt más  hátra, mint a  takarékos gazdálkodás, mind a személyi, mind az anyagi jellegű kiadások vonatkozásában – folytatta  Koczka Géza. –  Például a  magyaroknál drágább külföldi játékosok szerződtetése helyett  a helyi utánpótlásból kellene meríteni.  A klubvezetők számára még javasolnám az őszinteséget is. Ameddig üzleti érdekeket nem sért, az adott egyesület költségvetését átláthatóvá, nyilvánossá kell tenni.

Több okból is fontos lenne, így a szurkolók is tisztában lennének a helyzettel, akárcsak a legnagyobb szponzor az önkormányzat. Nem várnának  csodát a nézők sem. Amíg nem indul meg egy gazdasági fellendülés, addig bizony nagyon racionálisan kell tervezni a költségeket az egerszegi kluboknak, sportszervezeteknek.  Csak így tudnak talpon maradni.