A fotó, mint hiteles történeti forrás

Konferencia a levéltár fényképgyűjteményéből

A város napjához (május 13.) kapcsolódó tudományos ülésnek a díszterem adott otthont, ahol tíz helyi előadó invitálta jelképes időutazásra a hallgatóságot a levéltár gyűjteményében található, 19-20. századi fotográfiák segítségével. Mint arra dr. Káli Csaba levéltárigazgató köszöntőjében felhívta a figyelmet: ma már természetes, hogy rendszeresen fotókat készítünk, azonban a korábbi évszázadokban ez nem így volt. A régi felvételekkel bepillanthatunk elődeink mindennapjaiba, de sok más – a történészek számára értékes információ – is kiolvasható a korabeli fotókból.

Az előadók egy csoportja

Balaicz Zoltán polgármester a rendezvényen elmondta: örömteli, hogy a helyi kutatók ismét egy izgalmas levéltári napot szerveztek a város napja alkalmából. Hozzátette: az önkormányzat továbbra is támogatja a helytörténeti kutatásokat, illetve azok eredményeinek bemutatását, legyen szó konferenciáról, vagy kiadványokról. A tudományos ülést dr. Bognár Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum fotótörténész-muzeológusa, tárigazgató-helyettese nyitotta meg, aki maga is zalaegerszegi születésű. A szakember – aki a konferencia levezető elnöke is volt – többek között elmondta: jó dolog, hogy az elősorban szövegeket és írott forrásokat őrző levéltár egy egész tudományos ülésnapot szentel a fotóknak. Mit kell kérdezni, mit kell látni a fényképeken ahhoz, hogy azok hiteles történeti forrássá váljanak? – a mai ülés többek között erre keres választ.

A konferencián dr. Bilkei Irén azokról az 1920-as évek végén készült felvételekről szólt, melyek Holub József (1885-1962) zalai középkorral foglalkozó kutató hagyatékában találhatók. Azon belül is a Zala megye középkori története című Holub-monográfia fotóanyagát (közel százéves üvegnegatívok) ismertette.

Bekő Tamás a Deák család fényképalbumáról tartott előadást. Megtudtuk: körülbelül nyolcvan darab, 19-20. századi kép található a levéltárban a Deák család zalatárnoki ágáról. Néha azonban pont azokat az információkat hallgatja el a fotó, amikre a legjobban kíváncsiak vagyunk. Ki van rajta, hol, mikor készült a kép?

A levéltári napon Szabóné Simon Beáta első világháborús fényképekről és fotóalbumokról szólt, melyek a szibériai hadifogság mindennapjaiba engedtek bepillantást. A tízes években már kezdett terjedni a fotózás, így sok katona a frontra is magával vitte a fényképezőgépét. Molnár András a második világháború idején készült fotók/fotóalbumok közül válogatott. Mint mondta: kétféle módon kerülnek a levéltár gyűjteményébe fotók. Vagy családoktól kapnak anyagokat, vagy ők maguk kutatnak fel dokumentumokat egy-egy témához kapcsolódóan. A második világháború esetében a Hadtörténeti Intézettel közösen, többszáz családot kerestek meg az országban, hogy vajon őriznek-e háborús időkből származó, fronton készült fényképeket. A kutatómunka eredményes volt, hiszen az elmúlt évtizedben tíz kötet jelenhetett meg, melyek 1939-től kezdve 1943-ig mutatják be a családoknál fellelt gazdag fotóanyagot. Összesen körülbelül 2200 fénykép található a levéltárban a második világháború idejéből. Albumok, egyedi képek is vannak közöttük. Hozzátette: a kutatás nem lezárt, további kiadványok, albumok készülnek a jövőben. A családoktól, magánszemélyektől pedig továbbra is várnak képeket.

A konferencián szóba került Teleki Béla zalai főispán családi és hivatali fotóalbuma (dr. Paksy Zoltán), a zalai népiskolák fotódokumentációja az 1940-es évekből (dr. Foki Ibolya), valamint a szocialista korszak pártiratainak fotóanyaga. Különös tekintettel az egyes pártvezetőknek dedikált fényképalbumokra (dr. Káli Csaba). A levéltári napon előadás hangzott el a Zala Megyei Idegenforgalmi hivatal fotóarchívumáról és ehhez köthetően a háború után újjáéledő zalai turizmusról (Bakonyi Péter), a Hevesi Sándor Színház első húsz évének fotóanyagáról, mely 2010-ben, Boncz Barnabás néhai színházi titkár révén került a levéltárba (dr. Gyimesi Endre). Továbbá arról a fotóanyagról, melyet az 1980-as években a Hazafias Népfront készített Zala megye településeiről (Bojt-Tóth Orsolya)

A sok ezer fotó a város és a megye településtörténetéről, családtörténetéről, közéletéről, politikai viszonyairól, kulturális életéről is hasznos adalékul szolgál.