Pánczél Petra

Első ízben hirdették és szervezték meg Zalaegerszegen a Zala Vármegyei Tárlatot, mely – mint a neve is jelzi – a megye területén élő és alkotó képzőművészek munkáiból válogat.

A középkori hétköznapok rejtelmeibe avat be dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros (a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának címzetes igazgatója) könyvhétre megjelent kötete, melyet Zalaegerszegen a napokban mutattak be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Keresztury Dezső költő, tudós, akadémikus, volt miniszter születésének 119. évfordulójára emlékeztek a róla elnevezett zalaegerszegi téren. Immár sok éve hagyomány, hogy szeptember elején az önkormányzat, a Keresztury nevét viselő intézmények, szervezetek, valamint a könyvtár és a Zrínyi-gimnázium (mint volt alma mater) koszorút helyeznek el a város díszpolgárának mellszobránál.

A Kosztolányi utca kétirányúvá alakítása miatt több kereszteződésben új forgalomirányító lámpákat helyeztek ki a szakemberek. Az efféle fejlesztések – bár eleinte biztos okoznak némi zavart a közlekedésben – ma már természetesnek számítanak.

Árnyékos strandok, napozásra alkalmas, tengerből kiemelkedő lapos sziklák, hosszú partmenti sétány, hangulatos óváros. Az Isztriai-félsziget nyugati részén fekvő Rovinj minden szempontból ideális helynek bizonyult.

A lényeg a folyamatos kísérletezés; a hőmérséklettel és ezáltal a mázakkal, színekkel. Sok kerámiát magas tűzön, 1230 Celsius-fokon éget. Vannak magnézium karbonátos, kristály és shino-mázas kísérletei, de rakukkal is foglalkozik, melyek 1050 Celsius-fokon készülnek.

"Még több tűz..." címmel nyílt kiállítása Csuti Tibor fazekasnak a gébárti galériában.

A nyár folyamán átalakult a múzeum szervezeti rendje, hiszen augusztus 1-én megalakult a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága (ZMI). A közgyűlés a Göcseji Múzeum eddigi igazgatóhelyettesét (a keszthelyi Balatoni Múzeum korábbi vezetőjét), Havasi Bálintot bízta meg az intézmény irányításával.

Kevesen tudják, hogy augusztus 29-én ünnepeljük a magyar fotográfia napját. 1840-ben ugyanis ezen a napon készült hazánkban először olyan fotó (egy dagerrotípia), mely szabadtéri eseményt ábrázolt. Mint az az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvasható, a kutatók eddigi ismeretei szerint a jeles dátumig csak műtermi – jórészt portrékat és családi fotókat ábrázoló – képek készültek Magyarországon.

Elkezdődött a zalaegerszegi piaccal szomszédos Mérleg tér fejlesztése, melynek részeként visszaépítik a 2011-ben elbontott Mérlegházat is. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Balaicz Zoltán polgármester és Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő.

Sosem gondoltam, hogy egyszer egy kiállításon látom viszont azt a lemezjátszó-típust, amiért Apukám teljesen meg volt veszve annak idején. Sőt, olyan nagy becsben tartotta, hogy szinte az összes gyermekneveléssel kapcsolatos szigorúsága (vagyis a felnőttekre jellemző "nem szabad", "ne nyúlj hozzá", "ne menj oda" duma) ebben a zenelejátszóban összpontosult.

Európa Kulturális Fővárosa Veszprém, így nemcsoda, hogy a nyári hónapokban a bőséges programkínálat sok kirándulót, érdeklődőt csábít a szomszéd megyébe. Annál is inkább, mert a kulturális kavalkádnak vannak zalai szálai is; például a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19.) kiállítás.

Ha épp nincs se 35 fokos hőség, se brutális felhőszakadás, akkor az időjárás pont alkalmas egy város körüli gyalogtúrára, amihez tulajdonképpen el sem kell hagyni a Zalaegerszeg táblát.

Megújította a középiskolásoknak szóló múzeumpedagógiai foglalkozását a Göcseji Múzeum. Az „Elődeink élete” című állandó kiállítás rendhagyó történelemóráin szabad az, ami az iskolában elvileg nem; a diákok használhatják a mobiltelefonjukat.

Az Ünnepi Könyvhét alkalmából látogatott Zalaegerszegre Turbuly Lilla, író, kritikus, a Színházi Kritikusok Céhének tagja, korábbi elnöke. A szerzővel azonban most nem irodalomról, hanem színházról és kritikáról beszélgettünk.

A középkort lehet, hogy sokan nem kedvelték a történelemórákon, hiszen az akkori időszak már túl távolinak tűnik, nehéz kapcsolódni hozzá. Ennek oka lehet az is, hogy jórészt az uralkodók tettei és különféle háborúk kerülnek középpontba. A hétköznapi életről és az akkor élt emberekről ritkán esik szó.

Még március elején Németországban jártunk, és bár abszolút magánjellegű volt az utazás, a köztér-mániámról sajnos nem tudok lemondani. Az egy hét alatt sokféle stílust láttunk, és ebből a kavalkádból most két olyan épületet/épületrészletet szeretnék megmutatni, amik abszolút 21. századiak, hiszen a 2000-es években születtek.

Erzsébet királyné életét mutatja be a kiállítás