Vezető hírek
A Tanácsköztársaság hiteles források tükrében
Zalaegerszegen nem történt drámai esemény
A most megjelent kötet tanulmányai az ülésen elhangzott tíz előadás alapján készültek, és a Tanácsköztársaság 1919-es, „dicsőséges 133 napjának” legfontosabb zalai mozzanatait tárják fel. A zalaegerszegi és nagykanizsai események és szereplők éppúgy terítékre kerülnek, mint az 1919-20-ban elszakított délnyugati területek drámai pillanatai. A könyvben többek között olvashatunk a Tanácsköztársaság egyik legismertebb zalai politikusának, Hamburger Jenőnek az életéről, de a hírhedt nagykanizsai szervezet, a Fabik-féle vörös terroralakulat tagjairól is. Ezenkívül megismerhetjük a zalai tanárok/tanítók tevékenységét, a nők politikai szerepvállalását, de azt is, hogy a kommunizmus évtizedeiben, helyi szinten hogyan élt tovább a Tanácsköztársaság kultusza. Hiszen 1945 után – egészen a ’80-as évekig – széles körben terjesztették 1919 emlékét. Elég, ha csak az állami ünnepre, az utcanevekre, az intézmények elnevezéseire és a szoborállításokra gondolunk.
Dr. Paksy Zoltán (ZalaMédia archív/pP)
A kötet szerkesztője és a „Tanácsköztársaság Zalaegerszegen” című publikáció szerzője dr. Paksy Zoltán történész, főlevéltáros, akit többek között a fellelhető források hitelességéről és a viszonylag csendes, vértelen zalaegerszegi események okairól kérdeztünk.
- A könyv előszavában az olvasható, hogy a Tanácsköztársaság eseményeiről már az 1960-as, ’70-es években is születtek összefoglalók, de azok nem tekinthetők objektívnek, hiszen a szocialista rendszer ideológiáját tükrözik. Milyen levéltári források állnak a kutatók rendelkezésére a téma kapcsán, és mennyire hiteles például az 1919-es helyi sajtó, melynek cikkeire sokszor hivatkoznak a szerzők?
- A források felhasználása természetesen nagyban függött az egyes szerzők által választott témától. Hogy a zalaegerszegi eseményeknél maradjunk, nekem olyan szempontból szerencsém volt, hogy a levéltárban rendelkezésünkre áll az 1918-1920 közötti, szinte teljes polgármesteri iratanyag. Gyakorlatilag „átbogarásztam” ezt a négy-öt doboznyi dokumentumhalmazt, ami hiteles forrásnak tekinthető. Ugyanez mondható el a fegyelmi- és büntetőeljárások iratairól is. Használtam persze az „Élni emberül…A munkásmozgalom Zala megyei harcosai című életrajzgyűjteményt is, ám ezt kellő szakmai kritikával kell kezelni, mert még a szocializmus éveiben készült. Ami a korabeli sajtót illeti: érdemes ezt is némi fenntartással olvasni. Cenzúra és központi irányítás ugyan nem volt, ám az újságírók elfogultak lehettek, vagy az aktuális elvárásoknak akartak megfelelni. Tehát nemcsak a tájékoztatás, hanem propaganda céljából is megszülethetett egy-egy írás. Ugyanakkor a konkrét eseményekkel és szereplőkkel kapcsolatban mégiscsak fontos dokumentumok az akkori lapok.
A nemrégiben megjelent könyv hivatalos bemutatójára a járvány miatt egyelőre nem kerülhet sor
- A zalaegerszegi történéseket elemző tanulmány részletesen beszámol az 1919. márciusi hatalomátvételről, a direktórium megalakulásáról, a teljes szervezeti rend kiépüléséről, a karhatalom és a forradalmi törvényszék felállításáról. Bemutatva a legfontosabb szereplők rövid életútját, egészen az augusztusi letartóztatásukig. Többször hangsúlyt kap a szövegben, hogy más városokkal ellentétben itt csendesebben, kevésbé radikálisan zajlottak le az események. Mi ennek az oka?
- Leginkább az, hogy az itt élő szociáldemokrata vezetők nem voltak szélsőséges, radikális figurák. Tényleg inkább „szocdemek” voltak, és nem kommunisták. A diktatúra és a terror távol állt tőlük. Zalaegerszegen a polgármester, Czobor Mátyás is a helyén maradhatott, mint a városi közigazgatási hivatal vezetője. Az is érdekes, hogy a Tanácsköztársaság bukása után Czobor nem tartotta szükségesnek a városi tanács tagjainak felelősségre vonását sem. Tehát összességében itt különösebb rendzavarások nélkül telt el a márciustól augusztusig terjedő időszak. Persze kisebb ellenségeskedések, feljelentgetések azért voltak.
- Egy átlagember mit érezhetett az új rendszer intézkedéseiből? Mennyire befolyásolta a hétköznapokat?
- Attól függ, hogy az illető mekkora vagyonnal rendelkezett. Az üzemeket, vendéglátóegységeket, pénzintézeteket, valamint a 100 holdnál nagyobb birtokokat szocializálták. Az „elzavart” tulajdonos persze továbbra is ott maradhatott dolgozni. Azok se jártak jól, akik nagyobb háztulajdonnal rendelkeztek, hiszen a lakhatási problémák megoldása érdekében az úgynevezett lakásbizottság elrendelhette egy-egy ház megosztását. Vagyis igénybe vehették a magánszemélyek ingatlanait. A helyzet ellentmondása ugyanakkor az, hogy a kisemberek rövidtávon jobb helyzetbe kerültek, többet foglalkoztak a hátrányos helyzetűekkel, a szegényekkel. Hogy mi lett volna hosszú távon, ha tartósan gyökeret ver a rendszer, az más kérdés. Valószínűleg akkor előbb jutunk el ahhoz az állapothoz, ami az 1950-es éveket jellemezte.
- A Tanácsköztársaságnak a rendszerváltás óta nem túl jó a „marketingje”. Mit tehetnek a történészek annak érdekében, hogy kevesebb indulatot váltson ki a téma, ha a nagyközönség elé kerül?
- A már korábban is említett hiteles és objektív források felkutatása mindenképpen fontos. E téren Zala megyében még van is tennivaló. Az időszak kutatása tehát nem zárult le teljesen a kötet megjelenésével. Ezenkívül lényeges, hogy több oldalról közelítsünk a kérdés felé, és sokféle szempontrendszer szerint elemezzük a tárgyalt korszakot.
A Tanácsköztársaság Zala megyében című kötet hivatalos bemutatójára a veszélyhelyzet miatt egyelőre nem kerül sor. A könyv – korlátozott példányszámban – a levéltárban elérhető.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Aszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város EgyesületFussunk együtt egy jó ügyért Zalaegerszegen! -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteCziffra Fesztivál ZalaegerszegenKeresztury Dezső emlékév színes programokkalA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházbanSzamizdat kultúra a Kádár-korszakban