2020.02.25., kedd - Géza,Vanda Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Közösségi élet, kisvárosi értelmiség

2020. február 10. hétfő, 17:58
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Céhek, kaszinók, egyletek és más társadalmi szervezetek; a török kortól, nagyjából az 1990-es évek közepéig. Egy TOP pályázatnak (helyi identitás és kohézió megteremtése Zalaegerszegen) köszönthetően feltárásra került a város közösségi életének története.

A munkát Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója, és Kiss Ádám szerkesztő végezte el 2019-ben. Részben már meglévő forrásokra és kiadványokra támaszkodva, részben pedig frissen készített interjúk alapján, egy hatvan oldalas tanulmányban összegezték Zalaegerszeg társadalmi életének történetét és az egyes korszakokban bekövetkezett változásokat.

 Társadalomtörténeti tanulmány készült

Kiss Gábor érdeklődésünkre elmondta, a pályázat célja az, hogy megismertesse a város közösségi életét, de nemcsak az egykori belvárosét (régi városmagot), hanem a peremkerületekét is.

Kiss Gábor reméli, hogy a tanulmány később kötet formájában is megjelenhet

- Ez utóbbi komoly munka volt, hiszen egy részük régebben önálló településként működött, így afféle falutörténeti kutatásokat is kellett végeznünk. Feltérképezve az ottani iskolákhoz, egyesületekhez és más civil szervezetekhez kötődő társadalmi életet. A peremkerületek másik része (például Páterdomb, Landorhegy, Kertváros) pedig újabb kori képződmény: az iparfejlesztés, népességszám növekedés következtében alakultak ki, így az itteni társadalmi élet egy sajátos utat járt be. A közösségi lét alapjait ezekben a városrészekben az óvodák, iskolák, majd később az itt felépülő művelődési házak, vagy más kulturális terek határozták meg.

Ami a belvárost, vagyis a régi Egerszeget illeti, megtudtuk: a korabeli mezőváros fejlődését, és így közösségi életét is alapvetően meghatározta az a tény, hogy a település egyházi, püspöki birtok volt és egységes irányítás alatt állt.

- A földesúr érdekelt volt a polgárosodásban, hiszen bevétele származott a boltok, kocsmák, mészárszékek működéséből. Ezért az iparos- és kereskedő réteg már korán meghatározó szerephez jutott a városban, sőt a püspök támogatta az izraeliták betelepedését is. 

A konkrét közösségekkel kapcsolatban Kiss Gábor elmondta: a török utáni időkben az első nagyobb közösségi formák a különféle céhek voltak. Ők nemcsak iparűzéssel és érdekvédelemmel foglalkoztak, hanem vallási és kulturális közösségként is működtek. Például temetőkápolnákat építettek és gondoztak (olai, kálvária), de az oktatást/képzést és a segélyezéseket is feladatuknak tekintették. A fejlődés szempontjából nagy ugrás volt, mikor a település a 18. században megyeszékhely lett, és felépült a vármegyeháza. A vármegyei hivatalnokok egyre inkább életvitelszerűen tartózkodtak itt.

- Nőtt az igény arra, hogy olyan közösségi helyek jöjjenek létre, ahol összeülhet ez a társaság. Így az 1840-es években megalakult az első kaszinó. Azt tudjuk, hogy a kiegyezést követően a kaszinó a Zöldfa (későbbi Korona) szállóban működött. Eleinte az úri- és polgári rétegek közösen jártak ide, ám később már külön összejöveteleket tartottak. Sőt, miután felépült az Arany Bárány szálló, a kaszinó át is költözött. A polgári, szabad értelmiségi körök pedig a Kummer kávéházban tanyáztak.

Az egykori Korona szálló fontos társadalmi helyszín volt (Forrás: Utcák, terek, emberek - Zalaegerszeg régi képeken kötet)

Az összes szerveződést persze lehetetlen lenne megemlíteni, de annyi elmondható, hogy a 19. században, valamint a 20. század fordulóján már bőven voltak szakmák szerinti csoportosulások, valamint közéleti-, karitatív-, sport- és kulturális szervezetek is a városban.

- A kiegyezéstől az első világháborúig nem is annyira az egyházközeli, hanem inkább a polgári, karitatív egyletek domináltak. Egyes személyiségeknek (Udvardy Ignác, Kovács Károly, Borbély György, Keresztury József) fontos szerep jutott a társadalmi élet szervezésében. Olyan integratív, impulzív – az úgynevezett szabad értelmiség kategóriájába sorolható – kisvárosi, művelt polgárok voltak ők, akik fel tudták pörgetni a város életét – tette hozzá a tanulmány szerzője.

A két világháború között aztán némileg átalakult a helyzet. Az önművelődésben és a közösségi életben is egyre nagyobb irányító szerepe lett a kormányzati politikának, amit a korszak ideológiája határozott meg. Nőtt az irányított közösségi formák száma, erőteljesebbé vált az egyház befolyása is, a századelő öntevékeny, szabad polgári közösségeihez képest.

- A két világháború között két nagy meghatározó figura ténykedett a városban: Pehm József apátplébános és Czobor Mátyás polgármester. Utóbbi szeretett volna afféle társadalmi rétegeken túlmutató közösségi életet létrehozni, de ez kevéssé sikerült. Pehm József – bár szerepe sokszor ellentmondásos – mégis nagyban hozzájárult a város fejlődéséhez. Rengeteg karitatív és kulturális egyesületet működtetett, építkezéseket kezdeményezett, és a Notre Dame zárda felépítésével ő alapozta meg a középfokú leánynevelést is a városban. De, a munkásság is ebben az időben jelent meg új, és szerevezett csoportként. Pehm elhivatott volt, óriási küldetéstudattal rendelkezett, ami érződött a helyi közösségi életen is – fogalmazott Kiss Gábor.

A második világháború után aztán újabb, és drasztikus változás történt. A polgári elemek, illetve az izraelita lakosság szinte teljesen eltűnt, de a kialakuló új rendszer kiszorította a keresztény, úri réteget is. Egy rövid koalíciós időszakot követően, az egypártrendszer létrejöttével, illetve az intenzív iparosítással, az egész lakosság átformálódott. A közösségi életet a párt, továbbá a gyárakban, üzemekben és a katonaságnál működő szervezetek formálták. De, a lakosságszám ugrásszerű megemelkedése miatt létrejött új városrészek társadalmi élete is sajátos utat járt be. Ráadásul az ötvenes évek végétől kezdték el a környező kisebb településeket is a városhoz csatolni. A rendszerváltozás után aztán ezekben a peremkerületekben különösen felértékelődött a helyi identitás szerepe, és számos hagyományőrző egyesület jött létre, különféle programokkal, ünnepekkel.

Kiss Gábor elmondta: a tanulmány első körben az interneten lesz hozzáférhető, de reméli, hogy később esetleg kötet formájában is megjelenhet.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK