2018.06.23., szombat - ZoltánZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Mitológiai történetek a Seuso-kincseken

2017. december 18. hétfő, 17:52
Szerző: -pet-; Fotó: pP
Vadászat, beteljesületlen szerelem, bor és megújuló természet. Mitológiából ismert történetek és alakok, de keresztény szimbolika is megjelenik a lapzártánkkal egy időben záruló Seuso-kiállítás kincsein. A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása három hétig volt látható a Göcseji Múzeumban.

Az értékes, 4. századból származó leletegyüttesről sok szó esett az elmúlt időszakban, ám az ételek és italok tálalására és tárolására használt edényeken látható szimbolika talán kevesebb figyelmet kapott. Persze a jelképek, ikonográfiák mélyreható elemzéséhez még további kutatásokra lesz szükség, amit az MTA Seuso Munkabizottsága végez majd el.

A Meleagros-tál

Szimbolikus gazdagság a leleteken

Annyi azért az eddigi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a tizennégy lelet közül hét darabon láthatók mitológiai jelenetek – válaszolta érdeklődésünkre Eke István, a Göcseji Múzeum római koros régésze.

- Ezek mindegyike ismert, ókori drámákban is feldolgozott, görög, illetve római mitológiához kötődő történeteket mesél el. Vagy egy-egy nagyobb mondakörhöz tartozó szereplőket jelenít meg.

Megtudtuk: a legnagyobb, legnehezebb Akhilleusz-tál és a Meleagros-tál díszítésének egy része is a trójai mondakört veszi alapul. Az utóbbi tál peremén például az indítójelenet látható, amikor az istennők közül Paris, a legszebbnek járó aranyalmát Aphroditének nyújtja. A tál központi részén pedig a híres kalydóni vadkanvadászat jelenik meg. Az állatot elejtő Meleagrost központi figuraként ábrázolta a készítő, immár a vadászat után megpihenve. A régész szólt a három részből álló Hippolytos-készlet motívumairól is.

- Központi elemként Phaidra és Hippolytos be nem teljesült szerelmi története látható. Phaidra az elemésztő és a tiltott szerelem jelképe is egyúttal, hiszen mostohafia, Hippolytos iránt érzett kínzó szerelmet. Csakhogy a fiú önmegtartóztató életet élt, és inkább a vadászatnak és a testedzésnek szentelte életét. Az edények egyikén jól látható a szenvedéstől székre rogyott istennő, akit szolgálói nyugtatnak. A másik jeleneten pedig a Phaidra által írt szerelmeslevelet dobja épp elutasítóan a földre Hippolytos. Ezt a drámai történetet Euripidés és Ovidius is megírta. Azt nem tudjuk pontosan, hogy aki a motívumokat készítette eredetiben olvasta –e a mitológiai történeteket, vagy Ovidius műveiből ismerte azokat, netán az ókori drámákat vette alapul. Hiszen szinte mindegyik „sztoriból” készült színpadi mű is.

Eke István (Fotó: Hajós Bálint)

Eke István szerint nagyon szép a Dionüszosz amfora –és kancsó motívumvilága is, ami – mint azt a neve is jelzi – Dionüszosz mondakört dolgozza fel.

- Gyermekként és felnőttként is beazonosítható az istenalak az edényeken. Megjelenik a tobozvégű bot, a szőlőfürt-szerű haj és a boroskorsó is. Dionüszosz a megújuló természet, a bor, a mulatozás, sőt a lerészegedés istene is volt. Alakja nem is annyira a fő istenségek pantheonjához, hanem sokkal inkább a népi vallásossághoz tartozott. A tárlaton bemutatott amfora és kancsó stílusosan a bor szervírozására szolgált.

Hogy van-e jelentősége annak, hogy milyen jelenetek kerültek az adott edényekre, és hogy ezek mennyire tükrözik a tulajdonos hitvilágát, a régész azt felelte: az akkori szokásoknak megfelelően vagy megrendelésként, vagy ajándékként került a tulajdonos, vagyis Seuso birtokába a készlet. Ha ez utóbbiról van szó, akkor nyilván olyan tárgyakat kapott, aminek - az ajándékozó szerint – örült, hiszen valaki kedveskedni akart neki. Vagyis valami rá jellemző „dolgokat” kapott, amik tükrözik szokásait, nézeteit. A kutatók azt feltételezik, hogy szenvedélyes vadász volt. Jelzi ezt az is, hogy Pannónia vadban gazdag vidék volt, a nevét viselő Seuso-tál központi motívuma pedig egy vadászjelenet. Ráadásul ez nem is mitológiai kötődésű ábrázolás. A jelenetek elrendezése is más, mint a többi edény esetében. A tál ikonográfiája elég bonyolult, a megfejtés még további kutatásokat igényel. Annyi azonban elmondható hogy megjelenik benne a keresztény szimbolika is; nevezetesen a Krisztus-monogram.

- 4. századi tárgyakról van szó, a kereszténységhez köthető jelképeket ekkor kezdik nyilvánosan használni. A megajándékozottnak ismernie kellett az új vallást és a hozzá tartozó motívumokat is. Érdekes ugyanakkor, hogy bár a Krisztus-monogram megjelenik, a keresztény kulturális körből még sincs semmilyen szimbolika az edényeken. Pedig ekkortól válik államvallássá a kereszténység.

A székre roskadt Phaidra

Kérdésünkre, hogy a zalai ásatások során kerültek –e elő olyan római kori leletek, amelyek a Seuso-kincsekhez hasonlóan mitológiai jeleneteket, vagy a kereszténység korai szakaszából származó szimbólumokat ábrázolnak, a muzeológus azt felelte, hogy Keszthely-Fenékpuszta környékéről igen. Ráadásul szintén a 4. századból. Ezekből párat a Seuso-tárlaton be is mutattak kiegészítésképpen.

- Néhány töredékes ládikaveret került kiállításra, melyek közül az egyik Dionüszosz jelenetet – illetve felvonulást – ábrázol, a másik pedig évszakokat megszemélyesítő természeti képeket jelenít meg. Érdekes, hogy szintén Fenékpusztáról került elő egy olyan ládikaveret is, amelyiken már keresztény szimbolika is van. Mindez azt jelzi, hogy a 4. században az antik képi világ és a keresztény szimbolika jól megfért egymás mellett a tárgyakon és ugyanúgy a fejekben is.

A Seuso-tárlat december 17-ig volt látható Zalaegerszegen. A záróesten a 20 ezredeik látogatót köszöntötték. A kincsek Kaposvárra utaznak tovább.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK