2021.01.28., csütörtök - Károly, KarolaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Személyes sorsok csontokon, sírköveken

2018. május 29. kedd, 18:43
Szerző: -pet-; Fotó: pP
Idén is csatlakozott a Göcseji Múzeum az országos régészet napja rendezvénysorozathoz, melynek keretében az érdeklődők a szakma kulisszatitkaival és a legfrissebb kutatási eredményekkel ismerkedhettek meg. Az idei évre meghirdetett mottó (Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember) kapcsán maga az ember került a fókuszba.

Május 26-án a múzeum régészeti osztálynak munkatársai kiállításokkal, játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, műszeres bemutatóval, előadásokkal várták korosztálytól függetlenül a betérőket.

Régészet napja a múzeumban

Az intézmény új régésze, Klinger László „Csontokba kódolt emberi sorsok” címmel arról tartott előadást, hogy a kiásott csontvázak alapján, milyen betegségekben szenvedhettek eleink. A csontok kóros elváltozásai, vagyis a régészek számára beszédes antropológiai tünetek, számos bakteriális, vagy vírusos fertőzésről és sérülésről (törés, ficam, rándulás) árulkodnak. Ezekből pedig sok mindent megtudhatunk az egyén életkörülményeiről, de az adott korszak kulturális viszonyairól is. Ami a fertőzéseket illeti: a lepra, a pestis, a himlő, vagy a tbc egyaránt okoz csonttani tüneteket. A lepra főleg az arckoponyán idéz elő elváltozásokat, míg a pestis a csontok szivacsos állományát teszi tönkre. A tbc következtében kialakuló csonthártya és csontvelőgyulladás nyomai szintén jól megfigyelhetők a leleteken.

Játékos ismerkedés a régészettel

A régész utalt arra is: a csontokból sokszor az is kiderül, hogy az illető valamilyen anyagcsere rendellenességben, vagy éppen hiánybetegségben (tápanyag- és vitaminhiány) szenvedett. Ezek ugyanis gyakran idéznek elő ízületi megbetegedéseket, vagy deformitásokat a végtagokon.

Eke István régész a római korba kalauzolta a hallgatóságot. „Személyes történetek római sírköveken” című előadásában egyéni életutak jelentek meg; mindazon információk alapján, melyek egy-egy korabeli sírkőből kiolvashatók. Míg manapság a temetőkben szinte csak az elhunytak nevét, születési és halálozási idejét tudjuk meg a sírkövekről, a római kor ennél bővebb adatokkal is szolgál. A régész néhány Pannónia területéről előkerült sírkő alapján ismertette azok megfejtésének titkát.

A sírkövek ugyanis sok mindent elárulnak a tulajdonosukról. Az „emlékművek” két fő részből állnak. Felül egy képmező látható, mely vagy a halott portréját, vagy mitológiai jelenetet ábrázol. Az alatta lévő rész tartalmazza magát a feliratot, ami sokkal bővebb, napjaink sírfeliratainál. A latin nyelvű szövegekből (illetve rövidítésekből) kiolvasható az elhunyt neve, életkora, származása, rangja, foglalkozása, családi viszonya, illetve, hogy ki állíttatta magát a sírkövet. Ezekből az adatokból már kirajzolódik egy személyes történet. Katonák esetében például az is, hogy melyik légió melyik centuriájában szolgált. Ismerve a légiók mozgását, így azt is megtudhatjuk, mely országokban harcolt, vagy állomásozott korábban az illető.

Eke István a római sírkövekből kiolvasható történetekről beszélt

Persze nemcsak aktív harcosok, hanem veteránok, előkelőségek, sőt felszabadított rabszolgák sorsa is megelevenedhet. Nyilván minél tehetősebb volt valaki, annál nagyobb, díszesebb és informatívabb sírkövet készíttetett magának, vagy elhunyt családtagjának. A szövegen túl sok információt hordoz a képmező is: a portrékon látható ruhaábrázolás, hajviselet, vagy éppen a mitológiai jelenet egyaránt jelentéssel bír.

Az előadásból az is kiderült: a rómaiak egészen másként gondolkodtak a halálról, mint mi. Úgy hitték, hogy a halál az élet egyik fontos állomása, de nem a végállomása. A halottak továbbra is köztünk élnek, csak más formában. Ezért a halottakról való megemlékezés egy vidám – zenével, lakomával tarkított – szertartásos ünnep volt.

 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK