Vezető hírek
Válóperek és templomépítések
„A protestantizmus zalai évszázadai” című tudományos ülésre a város dísztermében került sor. Az eseményen köszöntőt mondott Balaicz Zoltán polgármester, és Soltész Miklós, egyházi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár.
A polgármester elmondta: a város 35 millió forintot fordít a reformáció 500. évfordulójának méltó megünneplésére. Kiadványok jelennek meg, illetve koncertek, előadások színesítik a programot. Október végén felavatásra kerül Luther Márton szobra az evangélikus templom melletti téren, de a Rózsák tere is megújul a református templom előtt.
Konferencia a protestantizmus történetéről
Soltész Miklós beszédében kiemelte: a kormány 2,7 milliárd forinttal támogatja országos szinten az emlékév különféle rendezvényeit; mintegy 1200 programra kerül sor idén, és számos protestáns templom is megújul.
A konferenciát megnyitva, dr. Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese elmondta: a reformáció alaptéziseit Luther Márton 500 esztendővel ezelőtt a hitélet megújítása érdekében tárta a nyilvánosság elé. A mai emlékülés többek között arra keresi a választ, hogy miként lett ezekből politikai, társadalmi kérdés; jóval túllépve az eredeti célon. Az sem utolsó szempont, hogy a vallás milyen funkciót töltött be az egyén vagy a kisközösségek életében, s hogy maga a reformáció milyen változásokat idézett elő az európai társadalmi, kulturális térben: például az oktatásban, Biblia fordításokban és az anyanyelvi könyvnyomtatás terjedésében.
A rendezvényen – melynek levezető elnöke Török Zoltán, a város nyugalmazott református lelkésze volt – tizenkét előadás hangzott el a témával kapcsolatban, bemutatva többek között a reformáció 16. századi elterjedését Zala megyében (dr. Bilkei Irén főlevéltáros), egy prédikátor életét a 18-19. század fordulóján (Kapiller Imre nyugalmazott levéltáros), illetve hogy a protestantizmus hogyan hatott a válóperek számának emelkedésére a megyében. És egyáltalán miféle indokkal lehetett a 18-19. században felbontani egy házasságot (dr. Németh László Sándor főosztályvezető, MNL). Szóba kerültek a megyéhez, és az egykori Zala vármegyéhez kötődő protestáns professzorok és más személyiségek, kiemelkedő református lelkészek és családok.
A zalaegerszegi evangélikus templom
Zalaegerszeg protestáns múltjával kapcsolatban az evangélikus, -és a református templom építésének – nem éppen zökkenőmentes – története került fókuszba. Dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese az evangélikus templommal kapcsolatban elmondta: bár már 1900-ban felvetődött a kis helyi közösségben a templom építésnek gondolata, a tényleges építkezésnek csak 1906-ban álltak neki az akkori Fehérképi (ma Kossuth) utca végén. A neogótikus stílusú templom Gerey Ernő budapesti építész tervei alapján készült el, a kivitelező pedig Morandini Tamás volt. Az épületet 1907-ben avatták fel, s ekkor került az orgona is a helyére. A templomnak eredetileg két harangja volt: egy nagyobb G-hangú, és egy kisebb H-hangú, ám a nagyobbat az állam 1916-ban hadi célokra „igénybe vette”.
A művészettörténész szólt arról is, hogy a templomkert mérete többször csökkent az elmúlt évszázadban (a kórházi parkoló, majd a kerékpárút-fejlesztés miatt). A későközépkori arányrendszert idéző, puritán templombelső Jézust ábrázoló oltárképe pedig kissé elhibázott. Sinkó Pál festőművésznek valószínűleg nem ez a legsikeresebb munkája.
A Rózsák terén álló református templom felépítése körüli mizériákat dr. Gyimesi Endre, a levéltár nyugalmazott címzetes igazgatója elevenítette fel tanulmányában. Az első gyűjtés már az 1910-es évek elején lezajlott, a templom megépítésére azonban még sokáig várni kellett. Nemcsak pénzügyi nehézségek, hanem jogi –és telekviták is akadályozták a végleges tervek elkészítését. Közben 1928-ban felépült a református lelkészlak, melynek következtében újra felmerült a templomépítés gondolata. Végül Szeghalmy Bálint 1937-ben elkészült tervei alapján, 1942-ben épült fel a város református temploma. Az imaház a népies stílus elemeit, a kalotaszegi formavilágot viseli magán, ám az építész a korszakra jellemző modernizmus alól sem vonta ki magát. A református templom felépítésének egyik jelentősége abban rejlik, hogy a sok huzavona után, mindezt a II. világháború idején sikerült megvalósítani.
A konferencia előadói a reformáció zalai történetét egészen a kommunizmus időszakáig; vagyis a felekezeti iskolák államosításáig, a gyülekezetek betiltásáig követték nyomon.
A tervek szerint az emlékülés anyaga bővített formában, kötetben is napvilágot lát.
MEGOSZTÁS
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
-
rövidhírek
Versenyképesség és hatékonyság - kerekasztal-beszélgetés a kamaránálLezárják a Kossuth Lajos utca Berzsenyi Dániel- és Petőfi utca közötti szakaszátJúlius 21-től szegélycsere Zalaegerszegen, a Budai Nagy Antal utcábanTisza kongresszus Nagykanizsán - ismertették a párt főbb programjaitEgerszeg Kártya átvételMagyar-kínai autóipari fejlesztési és validációs központ létesülhet Zalaegerszegen Kerékpárút épül Bak és Zalaapáti között15 éremmel zárták a legfiatalabb úszók bajnokságát a Zalaco-ZÚK versenyzőiA Leicester City lesz a Zete Fieszta vendégeSzakaszos útzár a zalaegerszegi Kossuth utcában, teljes lezárás a Bajcsy-Zsilinszky téren -
rovatunk hírei
Évfolyamtalálkozó a Pannon EgyetemenMúzeumok Éjszakája 2025Statárium- drámaelőadás a TörvényszékenXXIX. Göcseji Prószafesztivál a Gébárti-tónálÍgy éltünk a '80-as években - kiállítás a Göcseji MúzeumbanKitekintő - Frimmel Gyula grafikusművész kiállításaEsély Gála 2025Kis képek és műhelytitkok - Nemes László kiállításaHorváth Csongor Gergő kiállítása a Liszt-iskolábanMészi 65 - kiállítás a Gönczi Galériában top 10
Bezárt a Club PopUp Underground, kiárusították a készletetTrópusi lepkéket nevel a 10 éves zalaegerszegi fiúIdén is nagy sikerrel rendezték meg a filmzenei koncertetMegújult az Ady utca egyik helyi védettség alatt álló lakóházaNegyven éve végeztek: jubileumi találkozót tartottak PSZF egykori hallgatói Szakaszos útzár a zalaegerszegi Kossuth utcában, teljes lezárás a Bajcsy-Zsilinszky térenLemezfelvétel a Göcseji Falumúzeum Klügel-orgonáján Negyvenéves Zalaegerszeg jelképe, a tulipános szökőkútKomplex népi kézműves alkotótábor a Gébárti-tónálHarmincöt évvel ezelőtt térhettek vissza a ferencesek zalaegerszegi kolostorukba