Pillanatképek a múzeum elmúlt évéből

Rézkori tömegsíroktól a skanzen fejlesztéséig

Sümeginé Horváth Anita közönségkapcsolati osztályvezető első előadóként a múzeum tavalyi újranyitásának eseményeit, és az azóta eltelt hónapok programjait tekintette át. Dr. Kostyál László múzeumigazgató, művészettörténész pedig egy nemrégiben megjelent új kötet kapcsán Bedő Sándor festőművész munkásságáról beszélt. Béres Katalin történész-főmuzeológus az Arany Bárány Szálló két világháború közötti időszakáról osztott meg érdekességeket, kiemelve az akkori szállodatulajdonos, Szép Ferenc figuráját, aki – mivel kötekedő, pereskedő típus volt – sok borsot tört a városvezetés és a bérlők orra alá.

Az előadók egy csoportja a rendezvény előtt

Csengei Ágota tagintézmény-vezető „Élet a Mindszentyneumban” címmel tartott előadást az októberben megnyílt látogatóközpont elmúlt három hónapjának tapasztalatairól. Mint mondta, néhány hete már a 2000. látogatót köszöntötték. Próbálják minél jobban belakni és élettel megtölteni a város új kulturális intézményének falait. Az est során az is kiderült, hogy a Göcseji Falumúzeum vészterhes időkben is a nyugalom szigetének számít. Minta arra Varju András falumúzeumi osztályvezető utalt, pályája során még soha nem találkozott annyi nehezítő körülménnyel, mint az elmúlt években. Előbb a pandémiával és a lezárásokkal kellett megküzdeni, most meg a háború miatti megszorítások jelentenek akadályt. Mindezek ellenére a skanzen egy „élménysziget”; egy nyugalmas hely a nehéz időkben. A világban zajló problémák ellenére pedig több fejlesztés is történt az elmúlt időszakban.

Nem szokványos temetkezés a rézkorból. Háború, vagy járvány áldozatai? (Forrás: Göcseji Múzeum)

A múzeum munkatársai a régészeti kutatások eredményeiről is beszámoltak, többek között a Sármellék közelében talált furcsa, nem szokványos temetkezésekről, tömegsírokról. (A múzeum régészeti osztálya az M76-os autóút építéséhez kapcsolódóan végzett megelőző feltárásokat a területen.) Eke István régész Miháczi-Pálfi Anettel közös kutatómunkája során rézkori tömegsírokat talált. Felmerül a kérdés: a feltárások során előkerült temetőkben vajon háborús áldozatok, vagy egy járvány során elhunyt emberek maradványai fekszenek (gyakran egymás hegyén-hátán, kitekert pozícióban)? A régészek antropológiai vizsgálatot kértek a budapesti kollégáktól; hiszen a háborúk és betegségek mindig nyomot hagynak a csontokon. Fizikai erőszakra utaló jeleket nem találtak, ellenben sok betegség maradványa (agyhártyagyulladás, csontvelőgyulladás, tbc) kimutatható volt, amiből arra következtetnek, hogy az amúgy is legyengült szervezetű lakosság körében valamilyen járvány pusztíthatott.

Középkori téglaégető kemence a Mindszentyneumban

A 14. és a 21. század találkozik a Mindszentyneum alagsorában. Simmer Lívia régészeti osztályvezető azoknak a középkori téglaégető kemencéknek a kalandos útjáról mesélt, melyek a látogatóközpont építését megelőző feltáráson kerültek a felszínre. Némi „csomagolást”, szétdarabolást, „pihentetést” követően pedig visszatértek majdnem a kiindulási helyükre; immár a megépült intézmény pinceszintjére, hogy egy középkori kiállítás főszereplőivé váljanak. 

A római kor sem maradhatott ki az előadások sorából: Havasi Bálint, Orha Zoltán és Németh Roland régészek Alsópáhok határában – az M76-os autóút építéséhez kapcsolódó feltárások közben – bukkantak egy gazdag sírkertre. A sírokban díszes terra sigillata tálakat, edénykéket, ruhakapcsolótűt, bronzkarperecet, mécsest, érmet találtak. Vagyis a leletek egyfajta római kori luxusról árulkodnak. Havasi Bálint szerint efféle tárgyakat csak a leggazdagabbak engedhettek meg maguknak. Ehhez hasonló sírok korábban Keszthely mellől kerültek elő.

A Göcseji Múzeum és tagintézményei a következő hetekben is várják a látogatókat különféle programokkal. A részletekről a múzeum honlapján és Facebook oldalán lehet tájékozódni.