Dr. Kostyál László

Gábriel József (1952-2015) festőművész nevét vette fel a csácsi Izsák-iskola könyvtára, mely a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár fiókkönyvtáraként működik. A névadó esemény – melyre a művész születésnapján, május 23-án került sor – az oktatási intézmény és a közgyűjtemény közös szervezésében valósult meg.

Az iparművészet és a képzőművészet egyszerre van jelen a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben nyílt legújabb tárlaton, ahol két textilművész alkotásait nézhetik meg az érdeklődők.

A hottói kovácsműhelytől a zalalövői hajlított házon át, egészen a dabronci olajütő malomig kalauzolja el a gyerekeket a skanzen „útvesztőiben” a Göcseji Falumúzeum legújabb kiadványa. A legifjabb látogatók ezúttal nemcsak a valóságban, hanem a fantázia világában is tehetnek egy utazást a jellegzetes épületek között, hiszen egy grafikákkal illusztrált mesekönyvről van szó.

Új kontextusba helyezett óraszerkezetek, váltakozó idősíkok, kiragadott, de nem tolakodó emlékképek. Az Idő központi „szereplő” Szényi Zoltán jubileumi tárlatán. A festőművész-tanárnak 70. születésnapja alkalmából nyílt retrospektív kiállítása a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben.

Most először égetett ezer Celsius fok feletti hőmérsékleten Németh János Kossuth-díjas keramikusművész. Így készült a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság falán nemrégiben felavatott, Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló dombormű.

Hatvanadik születésnapja alkalmából impozáns kötet készült Farkas Ferenc szobrászművész (az Ady-iskola tanára) munkásságáról. Nem számadás, nem az életmű összegzése, csak egyfajta helyzetjelentés, hogy hol tart most „a bácsi, akit Bácsinak hívnak”.

1986-ban került sor az első zalai közgyűjteményi szakmai napokra, mely azóta is a megyében működő kulturális intézmények egyfajta seregszemléje. A legfrissebb kutatási eredményeket ismertető előadássorozatra kétévente kerül sor.

Becsengetés előtt címmel szervezett szakmai napot pedagógusok számára a Göcseji Múzeum. A rendezvény a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések” elnevezésű projekt keretében az intézmény aktuális múzeumpedagógiai kínálatával ismertette meg a tanárokat.

Növényi, vagy emberi formákat látunk; maghasadást, vagy női szerveket? Nem mindig egyértelmű. Király Ferenc szobrászművész életműve azonban egyfajta óda a termékenységhez – legalább is e szavakkal összegezte dr. Kostyál László művészettörténész a lendvai alkotó munkásságát.

A hatvanas-hetvenes években több műteremlakás is épült Zalaegerszegen azzal a céllal, hogy képzőművészeket vonzzanak a városba, fellendítve így a helyi kulturális, művészeti életet. Többek között Fischer György szobrászművész, Gácsi Mihály grafikus, Palicz József festőművész, Szabolcs Péter szobrászművész is ennek a „programnak” a részeként vált zalaegerszegi alkotóvá.