Göcseji Múzeum

Bizonyára sokan őriznek otthon korabeli fotográfiákat, vagy képeslapokat. Sőt vannak, akik nagyobb gyűjteménnyel is rendelkeznek. A régi képek szakszerű tárolásával kapcsolatban viszont lehetnek hiányosságaink, pedig érdemes egy-két jó tanácsot megfogadni annak érdekében, hogy „házi” körülmények között is sokáig megmaradhassanak a felvételek.

Sokszor esik szó Zalaegerszeg egykori fotográfusáról, Serényi Árpádról, aki az 1920-as, ’30-as években (egészen 1941-ben bekövetkezett haláláig) töltötte aktív éveit a városban.

A járványhelyzet miatt, az új kormányzati intézkedések értelmében szerdától országszerte bezártak a közgyűjtemények. A kulturális intézmények mostantól ismét csak az online térben tudják megszólítani a közönséget.

Miképp hozható össze a pályaválasztás a népszerű városi sétákkal és a turizmussal? Hogyan lehet hatékonyan otthonról dolgozni, illetve az online térben rejlő lehetőségek jobb kihasználása hogyan segítheti a múzeumi munkát?

Júliusban fordult a Göcseji Múzeum a város lakosságához, a helyi cégekhez támogatást kérve, hogy az év elején előkerült - Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák és bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Zalaegerszeg kulturális identitásának jelentős eseménye, hogy a közelmúltban egy kutató Párizsban a legkorábbiak közé tartozó fotót (dagerrotípiát) talált, amely Zalaegerszeg főterét ábrázolja. Ez a kép a múltunk reprezentánsa a korabeli zalaegerszegi polgárokról, a ma itt élő polgároknak – áll a Tiéd a Város Egyesület felhívásában, melyben segítséget kérnek a még hiányzó jogdíj összegyűjtésére.

A Göcseji Múzeum felújításának részeként az épület homlokzatán található díszítőelemek is megszépülnek. Nyár óta egy hat-hét főből álló restaurátor stáb dolgozik az állványokon; a csapatot Mikus Áron szobrászművész vezeti, a helyiek részéről pedig Gyuk Krisztina szobrászművész vett részt az elmúlt hónapokban a mindennapi teendők koordinálásában, nagyban segítve a csoportvezető munkáját.

Hosszú évtizedes hagyománya van az európai országokban a Kulturális Örökség Napjai rendezvénynek, mellyel az épített örökségre, a régészeti emlékekre és a természet értékeire hívják fel a figyelmet az intézmények. Az idei örökségvédelmi programsorozatra Európa-szerte szeptember 19-20-án került sor, az eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Sportos hasonlattal élve, Zalaegerszegre „igazolt” a keszthelyi Balatoni Múzeum eddigi igazgatója. Havasi Bálint régész, arts and business menedzser, szeptembertől a Göcseji Múzeum igazgatóhelyetteseként tevékenykedik az új vezető, dr. Kostyál László mellett.

Szeptembertől új vezetői vannak a Göcseji Múzeumnak. Dr. Kostyál Lászlót és Havasi Bálintot a városházán mutatta be Balaicz Zoltán polgármester a sajtó képviselőinek.

A Göcseji Múzeum munkatársai római kori leletek után kutatnak a településen.

Helyükre kerülnek az új nyílászárók, készül az új tető

Elbontásra kerültek a Göcseji Múzeum földszinti és emeleti oldalfolyosóinak ablakai és az épület főbejáratául szolgáló ajtók is. Az új nyílászárók megérkeztek, mindezzel párhuzamosan megkezdődött a tetőszerkezet cseréje is.

Első pillantásra én sem hittem el, hogy ez a szobrocska 6500 éves – mondta Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, a tesztpályán zajló ásatások vezető régésze azon a sajtótájékoztatón, ahol a múlt héten előkerült – i.e. 5. évezredből származó – idolt mutatták be a nyilvánosságnak.

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.