Göcseji Múzeum

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.

Anya, ifjúkori szerelmek, feleség, nevelt lány, szeretők és modellek. Számos formában megjelenik a nő Rippl-Rónai József alkotásain. Hazánk egyik legjelesebb festőművészének zalaegerszegi kiállításán is jól látható, hogy a nők fontos szerepet játszottak egész életében, a számára kedves hölgyeket pedig többféle stílusban és technikával örökítette meg.

Két Genfben élő magyar férfi találkozik egymással a svájci városban az ezredforduló környékén. Gyorsan kiderül: mindkettőjük zalaegerszegi kötődésű, zsidó származásuk miatt pedig mindegyikük családjának van némi köze a 20. század tragikus eseményeihez. A holokauszthoz, az 1956-os forradalom bizonytalan időszakához, de az emigráció kérdéséhez is. Nem csoda, hogy hamar összebarátkoznak.

„…Nem mintha feketének láttam volna a dolgokat, hanem mert a feketéből kiindulva akartam azokat megfesteni. Az a meggyőződés támogatott ebben, hogy az ily festésnek éppúgy jogosultsága van, mint a lila, kék vagy más színből kiinduló s abban megoldott festésnek…”

Egy 1930-as évekből származó, kézihajtású fagylaltkészítő-gép lett a Hónap műtárgya, mely a nyári szezon idején a városháza aulájában tekinthető meg a Göcseji Múzeum vitrinjében.

A Göcseji Múzeum szakmai napján jelentette be Dr. Kostyál László múzeumigazgató, és Csengei Ágota a családbarát intézkedések megvalósításáért felelős tagintézmény vezető, hogy a közelmúltban egy kitüntető elismerést kapott a Göcseji Múzeum, a Családbarát hely, mint munkahely címet.

Bár a 20. század elején szülővárosában, Kaposváron először sikertelenség fogadta, mégis ő lett a 19-20. század fordulójának egyik festőóriása, akit nemzetközi szinten is elismernek, sőt művei a mai napig jól forognak az aukciókon.

A pandémia és az intézményfelújítás miatt több éves kihagyás után rendezték meg ismét a Múzeumok éjszakáját a Göcseji Múzeum épületében, valamint a Göcseji Falumúzeumban. A nap folyamán a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék is fogadta a látogatókat.

Hogyan teltek Kádár János hétköznapjai, és mi igaz abból a sok legendából, mely szerint az egykori pártfőtitkár puritán életet élt, sőt még tyúkokat is etetett? A Múzeumi esték vitatott történelmi személyiségeket bemutató előadássorozatának legutóbbi rendezvényén dr. Majtényi György kereste a választ a fenti kérdésekre.

Egy kelta harcos sírja és szintén a kelta korból származó – ruhadíszei alapján előkelőnek számító – hölgy maradványai is a felszínre kerültek azon a régészeti ásatáson, melyet Nemesrádó határában végeztek tavasszal a Göcseji Múzeum munkatársai.

Négy évvel ezelőtt egy 18. századi, barokk orgona került Vöcköndről a Göcseji Falumúzeum tulajdonába. A rossz állapotú hangszer többfázisú restaurálásra szorul, a munkálatoknak viszont elég magasak a költségei.