Göcseji Múzeum

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Barokk freskófestészet Magyarországon című kiadvány második kötete, mely Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye örökségét tárja az olvasók elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadásában megjelent impozáns könyv több mint felét Zala megye emlékei alkotják, hiszen az itteni falvak bővelkednek a korszakból származó templomokban.

Ragasztó, szelepgumi, fékező, csengő, kutyák ellen meg korbács vagy nádpálca. Többek között ezek voltak a 19. század végén a biztonságos kerékpározás kellékei itt Zalaegerszegen. Ehhez hasonló „menetszabályzatokat” országszerte alkottak, hiszen ekkoriban főleg egyesületi keretek között űzték ezt a sport-és szabadidős tevékenységet az emberek (leginkább a férfiak).

A közösségi régészet identitásformáló szerepéről esett szó a minap a Göcseji Múzeum online előadássorozatának részeként. Havasi Bálint igazgatóhelyettes, Eke István régész és Sipos Ferenc, Bagod polgármestere egy tavalyi bagodi régészeti feltárás kapcsán beszéltek a témáról.

A napokban jelent meg a Zalai Múzeum jubileumi, 25. száma, mely ezúttal egy hármas ünnep apropóján látott napvilágot. A kötetet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be szűk körben, a közönség azonban az online térben követhette az eseményeket.

Februártól új történész kollégával bővült a Göcseji Múzeum csapata. Erős Krisztina persze nem ismeretlen a helytörténet iránt érdeklődőknek, hiszen eddig a levéltár munkatársaként dolgozott; több tanulmány szerzője, és számos konferencia előadója is volt.

Másolat készül a város egyik legrégibb sírkövéről, melyet még 1821-ben állítottak Gothard János csizmadiamester emlékére a Kálvária temetőben. A kópiára azért van szükség, mert a Göcseji Múzeum új állandó kiállításában szeretnék azt bemutatni. A feladatot Farkas Ferenc szobrászművész vállalta.

Közönségkapcsolati munkatársként, azaz portásként kezdte, aztán múzeumi asszisztens, majd gyűjteménykezelő lett. Emellett az utóbbi években régésztechnikusként is tevékenykedik. Büki Ágnes 1999 óta dolgozik a Göcseji Múzeumban, a napokban pedig elismerést vehetett át több évtizedes szakmai munkájáért. Egyáltalán nem számított rá, sőt először nem is értette, miért keresik a polgármesteri hivatalból.

Az elmúlt években a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Göcseji Múzeum munkatársai rövid előadások keretében számoltak be a közönségnek előző évi kutatásaikról, illetve a kutatások eredményeiről.

Teljes homlokzatfelújítás, tetőjavítás, nyílászárócsere, szigetelési- és gépészeti munkálatok. Többek között ezekből az elemekből tevődik össze a „Göcseji Múzeum felújítása és kiállítótereinek fejlesztése” projekt. Mint azt az elnevezés is jelzi, az építészeti munkákat követően új belső tereket is létrehoznak, ahol modern, 21. századi kiállításokat alakítanak ki.

Zajlik a felújítás a Göcseji Múzeum épületében.