Göcseji Múzeum

A Göcseji Múzeum korábban hírt adott már arról, hogy a Kálvária temetőből elköltöztették Gothard János csizmadiamester sírkövét. A cél az volt, hogy a korabeli alkotásról Farkas Ferenc szobrászművész mintát vehessen, mert az eredetihez kísértetiesen hasonló kópia hamarosan a Göcseji Múzeum új, állandó kiállításába kerül.

A tavalyi kihagyás után idén országszerte újra megrendezték a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot, melyhez a zalaegerszegi kulturális intézmények is csatlakoztak. A programok és a helyszínek száma azért még elmaradt a korábbi évek kínálatától. Részint a pandémia miatt, részben pedig azért, mert a rendezvény központi helyszíne, a Göcseji Múzeum – illetve annak épülete – felújítás alatt áll. Ezért június 26-án az idei események fő belvárosi helyszíne a Deák tér és a Mindszenty tér lett.

Újra együtt! – ezzel a jelmondattal egészítették ki a zalaegerszegi kulturális intézmények munkatársai az idei Múzeumok éjszakájának szlogenjét, ami országszerte az, hogy Fordulópont.

A város számos kulturális intézménye összefogott, hogy a hónapokon át tartó sok online program után, június 26-án végre a fizikai térben is eltölthessünk néhány kellemes nyáresti órát.

Zalaegerszeg középkori emlékeiről tartott online előadást dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató a Göcseji Múzeum, valamint a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület kezdeményezésére. A Youtube-on követhető eseményre a város napja alkalmából került sor, a Múzeumi találkozások rendezvénysorozat részeként.

Az elmúlt hét bővelkedett világnapokban, bár tulajdonképpen ez majdnem minden hétről elmondható, hiszen szinte már mindennek (legyen az tárgy, élőlény, vagy akár szemléletmód) van nemzetközileg jegyzett napja. Egy részük tényleg komoly és fontos dolog, a többi meg sokszor totális idiótaságnak tűnik.

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Barokk freskófestészet Magyarországon című kiadvány második kötete, mely Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye örökségét tárja az olvasók elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadásában megjelent impozáns könyv több mint felét Zala megye emlékei alkotják, hiszen az itteni falvak bővelkednek a korszakból származó templomokban.

Ragasztó, szelepgumi, fékező, csengő, kutyák ellen meg korbács vagy nádpálca. Többek között ezek voltak a 19. század végén a biztonságos kerékpározás kellékei itt Zalaegerszegen. Ehhez hasonló „menetszabályzatokat” országszerte alkottak, hiszen ekkoriban főleg egyesületi keretek között űzték ezt a sport-és szabadidős tevékenységet az emberek (leginkább a férfiak).

A közösségi régészet identitásformáló szerepéről esett szó a minap a Göcseji Múzeum online előadássorozatának részeként. Havasi Bálint igazgatóhelyettes, Eke István régész és Sipos Ferenc, Bagod polgármestere egy tavalyi bagodi régészeti feltárás kapcsán beszéltek a témáról.