Göcseji Múzeum

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

Az 1980-as évektől kezdve rendezik meg kétévente a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat, mégpedig a magyar tudomány ünnepe napjához (november 3.) kapcsolódóan. A kétnapos tanácskozáson a megye múzeumainak, könyvtárainak és a levéltárnak a munkatársai számolnak be legfrissebb kutatásaik eredményeiről.

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.

Néhány hete már új látvány fogadja a járókelőket a Várkör utcában, hiszen a Göcseji Múzeum felújítása és a vele szomszédos Mindszentyneum építése miatt átalakult az utcakép. Mindkét beruházás látványos szakaszába lépett.

Szeptember 27-én tartotta Budapesten éves közgyűlését a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat. Ennek keretében a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében adták át a 2020. és 2021. évi szakmai díjakat.

Egy zalaszentgróti házaspár a közelmúltban vásárolt házuk udvarán felújítást végzett. A munka során a föld alól egy trezor került elő, benne különleges tárgyakkal – tájékoztatta szerkesztőségünket a Göcseji Múzeum kommunikációs munkatársa, Szényi Krisztina.

Költözés előtt címmel rendeztek tematikus túrát szombaton a Göcseji Múzeum megújulás alatt lévő tereiben. Az intézmény hamarosan megkezdheti a visszaköltözést az anyaintézménybe, míg azonban véglegesen a helyükre nem kerülnek a dolgok, egy bejárásra várták az érdeklődőket. Apropóul az országos Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat szolgált.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

Egyedülálló régészeti leletet helyeztek ki a városházán felállított üvegvitrinbe a Göcseji Múzeum munkatársai. A hónap műtárgya sorozat keretében ez alkalommal egy a római korból származó, kisméretű szobortöredéket mutatnak be, amely egy gladiátort ábrázol.

A Göcseji Múzeum korábban hírt adott már arról, hogy a Kálvária temetőből elköltöztették Gothard János csizmadiamester sírkövét. A cél az volt, hogy a korabeli alkotásról Farkas Ferenc szobrászművész mintát vehessen, mert az eredetihez kísértetiesen hasonló kópia hamarosan a Göcseji Múzeum új, állandó kiállításába kerül.

A tavalyi kihagyás után idén országszerte újra megrendezték a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot, melyhez a zalaegerszegi kulturális intézmények is csatlakoztak. A programok és a helyszínek száma azért még elmaradt a korábbi évek kínálatától. Részint a pandémia miatt, részben pedig azért, mert a rendezvény központi helyszíne, a Göcseji Múzeum – illetve annak épülete – felújítás alatt áll. Ezért június 26-án az idei események fő belvárosi helyszíne a Deák tér és a Mindszenty tér lett.

Újra együtt! – ezzel a jelmondattal egészítették ki a zalaegerszegi kulturális intézmények munkatársai az idei Múzeumok éjszakájának szlogenjét, ami országszerte az, hogy Fordulópont.

A város számos kulturális intézménye összefogott, hogy a hónapokon át tartó sok online program után, június 26-án végre a fizikai térben is eltölthessünk néhány kellemes nyáresti órát.