Vezető hírek
Trianon és Zala megye – tudományos konferencia a Díszteremben
Határügyek, menekültkérdés, revizionizmus
A történész az ülés előtt lapunk érdeklődésére elmondta: olyan előadókat kértek fel, akik a témával kapcsolatban már korábban is végeztek hasonló kutatásokat. De cél volt az is, hogy minden olyan kérdéskört érintsenek, ami releváns Zala megye története szempontjából. Nem csak az 1919-20-as időszakot, hanem a békediktátum hosszabb távú hatásait, vagyis az 1930-as, 40-es évek revizionista törekvéseit is tárgyalták.
A tudományos ülésen főleg Muraköz és Muravidék került fókuszba, hiszen a trianoni békekötés ezt a két földrajzi területet érintette leginkább Zala megyében. Némileg azonban eltérő módon, hiszen míg Muraköz 90 százalékban horvátok lakta vidék volt, addig Muravidék éppen fordítva; ott magyarok éltek nagyobb számban. A népesség java része ott is maradt, mert földjük, házuk, egész egzisztenciájuk oda kötötte őket.
A résztvevők egy csoportja: Foki Ibolya, Béres Katalin, Megyeri Anna, Kiss Gábor. Hátsó sor: Göncz László, Balaicz Zoltán és Paksy Zoltán
Mindkét területre jellemző volt azonban, hogy a közigazgatásban dolgozók, valamint az értelmiség egy része (főleg az állami szférában dolgozók) elmenekült szülőföldjéről az elcsatolás következtében. Egyáltalán nem volt biztos ugyanis, hogy a jugoszláv állam alkalmazza majd őket – mondta a történész, aki épp a muraközi megszállás és elszakadás kérdésköréról beszélt a tanácskozáson. Míg dr. Göncz László történész, író a muravidéki eseményekről számolt be. E két területről, illetve az azok megtartásának érdekében született megyei memorandumról pedig dr. Foki Ibolya főlevéltáros tartott előadást.
A konferencia bővebben is érintette az említett menekült-kérdést. Megyeri Anna történész néhány Zalaegerszegre került család életét bemutatva tárgyalta a békeszerződés hatásait. Sok családnak kellett szülőföldjét elhagyva új helyen gyökeret ereszteni. Mivel a súlyos lakáshiány miatt a fővárosban nehéz volt a menekültek elszállásolása, ezért javasolták is nekik a vidéki letelepedést. A belügyminiszter menekültügyi kirendeltséget szervezett szombathelyi székhellyel Zalavármegye, Vas, Sopron és Mosonvármegyék részére. A történész előadásából kiderült: a lakáshiány a Zalaegerszegre kerültek esetében is fennállt. A menekültek egy része átmenetileg vagonokban lakott, részben a pózvai hadifogolytábor barakkjaiban, illetve a vasúttal szemközt, az egykori Faragó Béla-féle magpergető gyár területén. A vasúton menekülők számára az állam fizette az útiköltséget, de helyben is számos gyűjtést szerveztek a megsegítésükre. A hadifogolytáborban lakó menekült gyerekeknek ideiglenes oktatást szerveztek, a beköltöző hivatalnokoknak, tanítóknak, tanároknak pedig igyekeztek munkát teremteni. Az itt letelepedett menekültek először albérletben laktak, majd csak az 1930-as évektől kezdtek telket vásárolni és építkezni.
A megyében zajló, két világháború közötti irredenta megmozdulásokat vizsgálta Béres Katalin történész. Mint mondta, már a Károlyi-kormány idején megalakult a Területvédő Liga, melynek – az ország sok más pontjához hasonlóan – 1920-ban Zala megyei szervezete is alakult. A cél kezdetben az volt, hogy befolyásolni tudják a béketárgyalások menetét, ám ez nem sikerült. A békekötés után létrejött Társadalmi Egyesületek Szervezete Központja (mely a Területvédő Ligát is magába olvasztotta) célja főleg a revízió gondolatának fenntartása volt. Ám az évek múltával a Trianon-ellenes érzelmek intenzitása csökkent. Ezen a helyzeten változtatott az 1927 áprilisában megkötött olasz-magyar barátsági szerződés, amelyben Mussolini támogatást ígért a magyar revíziós törekvésekhez. Ez új irányt hozott a hazai külpolitikában is, amit Bethlen István miniszterelnök éppen Zalaegerszegen – a Kazinczy téren – hirdetett meg, határozottabb revíziós politikát ígérve.
1927 júliusában Herczeg Ferenc író elnöklete alatt megalakult a Magyar Revíziós Liga is, mely az integrális revíziót, vagyis az elcsatolt területek visszaszerzését tűzte ki célul. Zala vármegye az elsők között csatlakozott az új szervezethez. A liga aztán erőteljes tagtoborzásba kezdett, és sorra vette fel tagjai közé az egyes városokat és községeket, de magánszemélyeket is. Zalaegerszegen azonban a revíziós mozgalom gyengén haladt, itt nem volt olyan túlfűtött a hangulat, mint Kanizsán – fogalmazott a történész, így a zalaegerszegi szervezetet csak 1931-ben sikerült felállítani. Így nálunk, más városokkal összehasonlítva néhány évvel később kerültek felállításra országzászlók és más revizionista törekvéseket szimbolizáló köztéri alkotások.
Herczeg Ferenc felavatja a harangtornyot (Forrás:museumap.hu)
Zalaegerszeg irredenta emlékműveit, a revíziós harangtornyot és az országzászlót az 1935-ös Göcseji Hét keretében avatták fel. város nehéz anyagi helyzete miatt csak fából készült alkotásokra futotta, amelyeket helyi kézművesek, iparosok készítettek. A nemesnépi harangláb mintájára készült revíziós torony – melyet maga Herczeg Ferenc avatott fel a Mátyás király utca és a mai Tomori Pál út sarkán – így is egyik különleges emlékműve lett az országnak.
A konferencián – melyen Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója elnökölt – szó esett még többek között a trianoni döntés gazdasági hatásairól (Kaposi Zoltán gazdaságtörténész), a magyar-szlovén nyelvhatár kérdéséről (Kovács Attila történész) és a muravidéki családok mindennapjairól (Gordana Söveges Lipovsek történész-levéltáros) is. Balogh Margit történész Mindszenty (Pehm) József életének kutatója pedig arról is beszélt, hogy mi történt az 1941-es revízió idején, és ebben milyen szerepe volt az egykori apátplébánosnak, illetve hogyan küzdött a vármegye szentistváni határaiért.
Az eseményen részt vett Balaicz Zoltán polgármester is, aki a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából elmondta: június 4-dike a megemlékezés, a számvetés és az erőgyűjtés napja. 101 évvel ezelőtt megkondultak a harangok. Értünk szóltak, a magyarok megmaradásáért. Azt üzenték, hogy a szétszakítás ellenére élni akarunk. Ugyanakkor a Trianonhoz vezető útról, abban a magyarság felelősségéről, az általunk elkövetett hibákról, a nemzetiségekkel szembeni mulasztásainkról nem szabad hallgatni, sőt, azokból tanulni kell.
Utóbbit szolgálják a korszakot érintő történeti kutatások is. A mostani konferencia anyaga a tervek szerint kiadvány formájában is napvilágot lát.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Megemlékeztek az Európa Napról az Európa térenMi az a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel?Tízezer az álomhatárZalában közel 2800-an érettségiznek Tánc világnapi találkozóTungsram leépítésekHalálos tűz BoncodföldénGimnáziumi rangsor - 2022Átvette megbízólevelét Vigh LászlóDK: Az újratervezés időszaka jön -
rovatunk hírei
Vagyon, élet ne múljon egy belógó ágonSiklósi Vilmos hátrahagyott verseiRendszámos quad és elektromos robogóA falumúzeumi orgona „vándorlásai”Ételallergia vagy ételintolerancia?Rajzban, szóban az energiatudatosságrólFélelmek ellen Toszkán álmokkalGyermekrajzai nemzetközileg is elismertekIzgalmas vonaljátékok, magányos figurákStart előtti tészta party top 10
Földön, vízen, levegőbenNégycsillagos konferenciahotel épülhet az MMIK helyénBunkertúra Lovászi alattVégzős diákokat jutalmaztakÁVH székházból börtönmúzeumÚj eljárás, új szívritmus-szabályozóvalGyermekrajzai nemzetközileg is elismertekNem szerették, ezért csodálatra vágyikKinyitott a Göcseji MúzeumMinőségellenőr