A szerencse fiai voltak

     Kötet és konferencia a 47. honvédzászlóalj történetéről

A konferenciára, az impozáns kötetre és a hét tablóból álló kiállításra a TOP egyik pályázatán nyert forrást a város. Mint azt Balaicz Zoltán polgármester a rendezvény résztvevőit köszöntve elmondta: összesen 6 millió forintból valósulhatott meg a projekt, melyből 4,1 millió forintot „A 47. honvédzászlóalj története 1848-49” című kötet létrejöttére fordítottak. Mint az a számokból is látszik, a dr. Bona Gábor, dr. Hermann Róbert és Molnár András történészek által jegyzett, képekkel és térképekkel gazdagon illusztrált kiadvány valóban méltó és hiteles emléket állít a zászlóalj katonáinak. A polgármester megjegyezte: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszaka talán a legkedveltebb, legelfogadottabb eseménye a magyar történelemnek. A különböző politikai- és világnézetű emberek is egyaránt szeretik ezt a témát és korszakot. A mostani kötet az ismeretek elmélyítésén túl, a helyi identitás erősítéséhez is hozzájárul.

A konferencia és a kötetbemutató mellett egy kiállítás is várta a résztvevőket

Az emlékek őrzésében eddig is jeleskedett a város, hiszen hosszú évek óta működik a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület, melynek tagjai a mostani konferencián is jelen voltak. Annál is inkább, mert a hagyományőrzők között van dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója is, aki a rendezvény keretében a frissen megjelent kiadványt mutatta be a közönségnek. Mint mondta: a külcsín és a belbecs összhangja jellemzi a könyvet. Egy igényes, szép kivitelezésű, reprezentatív kiadvány született, mely Seres Péter munkáját dicséri. A szerzők pedig – dr. Hermann Róbert (Hadtörténeti Intézet és Múzeum), dr. Bona Gábor (Miskolci Egyetem BTK) és Molnár András (MNL Zala Megyei Levéltára) – évtizedek óta komoly szakértői a témának. Munkásságukat a tudományos igényesség és elkötelezettség jellemzi. Mindez látszik a köteten is, mely két fő szerkezeti részre oszlik. A könyv első fele a 47. honvédzászlóalj 1848-as megalakulásával, illetve tevékenységével és harcaival foglalkozik. A második rész pedig a tisztikart mutatja be. (Utóbbiról dr. Bona Gábor tartott előadást az eseményen.)

Többek között elhangzott: a zászlóaljnak 52 tisztje volt, az adattárból pedig az látszik, hogy körülbelül 1650 fő volt a teljes legénységi állomány az alakulat működési ideje alatt. Ebből 815 főt sikerült azonosítani több mint negyven forráscsoportból, ami óriási feladatot jelentett a kutatóknak. Fennmaradt továbbá öt korabeli visszaemlékezés, melyből részletek olvashatók a kötetben. A kiadványba kerültek festmények (csatajelenetek) is: köztük olyanok, melyeken bizonyíthatóan a 47. honvédzászlóalj katonáit örökítették meg. (Például a kápolnai csatában vagy Buda bevételekor. Utóbbi került a könyv borítójára is). 

Hermann Róbert a honvédzászlóalj történetéről beszélt

Szabó Csaba szerint a könyv nemcsak az alakulat történetéről szól, hanem az összefogásról és összetartozásról is, ami ha megvalósult, a magyarságot mindig át tudta segíteni a nehézségeken. A kötet másik érdeme, hogy a zászlóaljat az egész hadtest történetébe igyekszik elhelyezni. Minderről már Hermann Róbert történész számolt be a tudományos konferencia keretében, vázolva az alakulat létrejöttének körülményeit és harci tetteit. Kiemelte: a szerencse fiai voltak, hiszen több csatából és ütközetből (a két fogalom eltérő jelentéssel bír, bár sokszor szinonimaként használjuk őket) veszteség nélkül kerültek ki. A móri ütközetnél például súlyos vereséget szenvedett a hadtest balszárnya, de ők a jobbszárnyon harcoltak, így megmenekültek. 

A konferencián az is kiderült, hogy a sebesüléseknél komolyabb problémákat okoztak a különféle megbetegedések, járványok, illetve a hosszú menetelések okozta kimerültség. Ha szigorúan a számokat nézzük, az alakulat élete 335 napban foglalható össze, mely alatt 32 csatában vettek részt, átlagosan tizenegy naponta kerültek „tűzközelbe”. Vagyis az egyik legintenzívebben foglalkoztatott alakult volt a szabadságharc alatt.

A konferencia előadói és kötet szerzői. A rendezvény egy TOP-pályázatnak köszönhetően valósult meg

A tudományos ülésen több helyi előadó is felszólalt. Kiss Gábortól (a DFMK igazgatója), Molnár Andrástól (a Zala Megyei Levéltár igazgatója), Megyeri Annától és Béres Katalintól (a Göcseji Múzeum történészei), valamint dr. Foki Ibolyától, Bekő Tamástól és dr. Kulcsár Bálinttól (a Zala Megyei Levéltár munkatársai) is hallhattak a jelenlévők egy-egy előadást. A kötetben szereplő és a korszakhoz kapcsolódó térképekről pedig Nagy Béla térképész (MTA BKK Történettudományi Intézet) szólt.

Mint azt a konferencián elnöklő dr. Gyimesi Endre, a levéltár nyugalmazott igazgatója megjegyezte: Zalaegerszeg mindig odafigyelt a honvéd hagyományok ápolására, az új kötet és a konferencia többek között ezt a szellemiséget erősíti.