2024.04.28., vasárnap - ValériaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Magyar fotográfia napja: szőlőhegyi jelenet és Ferenc József lovon

2023. augusztus 29. kedd, 12:56
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: Göcseji Múzeum, Zala Vármegyei Levéltár
Kevesen tudják, hogy augusztus 29-én ünnepeljük a magyar fotográfia napját. 1840-ben ugyanis ezen a napon készült hazánkban először olyan fotó (egy dagerrotípia), mely szabadtéri eseményt ábrázolt. Mint az az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvasható, a kutatók eddigi ismeretei szerint a jeles dátumig csak műtermi – jórészt portrékat és családi fotókat ábrázoló – képek készültek Magyarországon.

Vajon melyek a legrégebbi fotók a múzeumban és a levéltárban?

1840 augusztusában viszont Vállas Antal, a Magyar Tudós Társaság ülésén bemutatta, hogy miként lehet a fénysugarak segítségével képet alkotni egy fényérzékeny anyagra. Ez a nyilvános rendezvényen készült fotó (mely a Dunát és a királyi várat vette fel) egy dagerrotípia volt, hiszen a 19. században a Louis Daguerre-ről elnevezett képrögzítési eljárás terjedt el elsőként.

Szőlőhegyi jelenet a Schlemmer-hagyatékból (Forrás: Göcseji Múzeum)

A magyar fotográfia napján érdemes egy kicsit a hazai és a helyi fotótörténetre, fotóművészetre irányítani a figyelmet. A jeles dátum kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy a zalaegerszegi közgyűjteményekben fellelhető korabeli fotók között, vajon melyek a legrégebbi olyan felvételek, amik már valamilyen eseményt ábrázolnak, és nem műteremben készültek? Annyi biztos, hogy a jelenlegi ismereteink szerint, a legkorábbi Zalaegerszeg-ábrázolás az a dagerrotípia, mely a régi piactérről készült 1845 körül. A fotó 2020-ban, egy más irányú kutatás során, véletlenül került elő Párizsban. A kép felnagyított másolata azóta a múzeum új állandó kiállításán látható. (Az eredeti kép nem került az intézmény tulajdonába, csak a digitális másolat használati jogát vásárolták meg.)

Schlemmer Ferenc és egy orosz hadifogoly a szőlőhegyen (Forrás: Göcseji Múzeum)

Dömötör Andrea, a Göcseji Múzeum gyűjteménykezelője lapunknak elmondta, hogy az intézmény fotótárában számos kép van a 19. századból és a századfordulóról, ám azok még műtermi felvételek. Az adatbázist áttekintve az mondható el, hogy az első szabadtéri eseményfotók az 1910-es évek közepéről valók. A legkorábbi ilyen jellegű felvételeket Schlemmer József amatőr fotós készítette üvegnegatívra. Az ő hagyatékában már szép felvételeket találhatunk. Az egyik leglátványosabb eseményfotó például egy szőlőhegyi életkép, mely a Schlemmer család tagjairól készült. Asztal mellett kártyázó férfiakat, pokrócon ücsörgő nőket és egy kislányt láthatunk, akik épp a Becsali-hegyen múlatják az időt. De érdekes jelenet az az 1917-es felvétel is, mely szintén egy szőlőhegyen készült két férfiról. Egyikük Schlemmer Ferenc, a másik pedig egy orosz hadifogoly.

Általánosságban elmondható, hogy az első világháború időszakában, majd a ’20-as, ’30-as években már egyre több eseményfotó készült, és nőtt az amatőrfotósók száma is, hiszen a technika fejlődésével egyre inkább elérhetőbbé váltak a fényképezőgépek. A város első igazi eseményfotósa (ha úgy tetszik fotóriportere) pedig Serény Árpád fotográfus volt, akinek pályafutását (a ’20-as évektől kezdve 1941-ben bekövetkezett haláláig) Megyeri Anna történész foglalta össze egy kötetben.

A témával kapcsolatban felkerestük a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárát is, ahol dr. Kulcsár Bálint levéltáros érdeklődésünkre elmesélte, hogy az eddigi ismereteik alapján a levéltárban található legrégebbi eseménykép 1902-ből származik, és érdekessége, hogy Ferenc József is látható a képen.

Az 1. számmal jelölt lovas Ferenc József. A kép 1902-ben készült (Forrás: MNL Zala Vármegyei Levéltára)

A felvétel a Gyömörey-hagyatékból került a levéltárba. A kép a ma már Ausztriához tartozó, akkor Moson vármegyei Királyhidán készült 1902. június 28-án. A jelenet tanúsága szerint, az uralkodó, vagyis az ekkor 71 éves Ferenc József épp megszemlélte a 8. dzsidás ezredet. A levéltáros elmondta, hogy a kisméretű képen nehezen kivehetők a figurák, de az biztos, hogy Ferenc József az 1. számmal jelölt lovas. A 2. számú unokaöccse, Ottó főherceg (1865-1906), a későbbi IV. Károly apja, vagyis Habsburg Ottó nagyapja. A 3. számmal jelölt alak az ezred egyik tisztje, Gyömörey Sándor főhadnagy (született 1871-ben), aki 1927-től a zalaszentgróti választókerület országgyűlési képviselője volt (innen a kép zalai kötődése). Sándor öccse, Gyömörey György (1873-1949) pedig Zala vármegye főispánjaként tevékenykedett 1926 és 1935 között.

Ennél persze régebbi fotók is vannak a levéltárban, de azok még náluk is műtermi felvételek, családi képek.

MEGOSZTÁS

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK