Keresztury Dezső emlékezete digitálisan is

Koszorúzás és kutatható életmű

Az ünnepségen a Keresztury Emlékbizottság részéről Szemes Béla titkár mondott köszöntőt, majd a Zrínyi Gimnázium diákjainak rövid műsora után Kiss Gábor főkönyvtáros emlékezett meg a néhai a költőről, akadémikusról, aki Zalaegerszegen született 1904. szeptember 6-án. Mint mondta: Keresztury Dezső az egyik legkiválóbb magyar értelmiségi, aki olyan széles körben tevékenykedett és olyan nagy tudással rendelkezett, hogy munkásságát nem lehet beskatulyázni egy konkrét foglalkozásba. Sokan reneszánsz embernek, vagy polihisztornak is nevezik.

A megemlékezésen Kiss Gábor mondott beszédet

Zalaegerszegről édesapja (a jogász és polgármester Keresztury József) öngyilkossága miatt költözött el a család. A budapesti évek alatt gyorsan a hazai elitbe került, sőt németországi kapcsolatai majd munkája révén, közel ötszáz írásban német nyelven is népszerűsítette a magyar kultúrát. Németországból hazatérve volt kollégiumigazgató, vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa, 1950-től 1971-ig pedig az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos főosztályvezetője. Mint költő, viszonylag későn vált ismertté, hiszen ötven éves elmúlt már, mikor az első kötete megjelent.

Kiss Gábor felidézte: Zalaegerszegnek többet jelent ő, mint a város távolba szakadt fia. A hatvanas években ugyanis visszatalált szülővárosába, köszönhetően a helyi értelmiség kezdeményezésének. Volt iskolájával, a Zrínyi Miklós Gimnáziummal jó viszonyt alakított ki, és lenyűgözte a város akkori fejlődése, valamint Kustos Lajos tanácselnök városépítő tevékenysége. Népszerűsíteni kezdte az addig porosnak tartott, isten háta mögötti várost; ma azt mondanánk, hogy pozitív városmarketinget valósított meg. Később Díszpolgári címmel jutalmazták tevékenységét. Keresztury 1978-ban a városnak ajándékozta a család jánkahegyi hajlékát, mely ma Keresztury-házként ismert, és kultúrtörténeti emlékhely. Élete során sok elismerést, kitüntetést kapott, de a dicsőség sosem szállt a fejébe. „Csak tettem a dolgom” – ahogy mondani szokta. Egészen 92 éves koráig, vagyis haláláig dolgozott. Utolsó verse a Pannon Tükörben jelent meg – emlékezett vissza a főkönyvtáros.

Szemes Béla, Balaicz Zoltán és dr. Gyimesi Endre koszorút helyeztek el Keresztury mellszobránál

A koszorúzást követően az ünnepség a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban folytatódott, mert az intézmény egy különleges eseménynek biztosított helyet. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, és Buzási Ádám, Keresztury Dezső örököse együttműködési megállapodást írtak alá arról, hogy az örökös lehetővé teszi az OSZK Kézirattárában őrzött Keresztury-iratanyagok digitalizálását és nyilvánosságra hozatalát. Ezzel az életmű bárki számára kutathatóvá válik. Az aláírók szerették volna, ha erre a gesztusra az akadémikus szülővárosában kerül sor, így összekapcsolták azt az ilyenkor szokásos koszorúzási ünnepséggel.

Az aláírási ceremónián jelen volt többek között Balaicz Zoltán polgármester, aki példaértékűnek nevezte Keresztury munkásságát és szellemi hagyatékát. Mint mondta, a város készül a következő évre, hiszen akkor születésének 120. évfordulóját ünnepeljük.  A Keresztury Emlékbizottság részéről dr. Gyimesi Endre elnök mesélt a rendezvényen a szervezet megalakulásáról és tevékenységéről. 

Rózsa Dávid és Buzási Ádám írták alá azt a megállapodást, mellyel kutatható a Keresztury-életmű

Rózsa Dávid az életmű digitalizálásával kapcsolatban úgy nyilatkozott: a Keresztury-örökség háromszáz doboznyi, ennyi gyűlt össze az OSZK-ban az ott eltöltött évtizedei alatt. A 20. század szellemi örökségébe helyezkedhetünk vissza, ha az anyagot böngésszük. Ezért is érezték úgy Buzási Ádám örökössel, hogy a gazdag életműnek az online térben is nyomot kell hagynia. A mai naptól 39 művét tették elérhetővé a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Ennek a gesztusnak pedig művelődéstörténeti jelentősége van. Szeretnék, ha az akadémikus szellemi sokszínűsége útjelző lenne a következő korosztályoknak – fogalmazott.

A Magyar Elektronikus Könyvtár szeptember 6-i nyitóoldala

A városvezetés és az emlékbizottság tagjai remélik, hogy a digitalizáció és a kutathatóság segíteni fogja Keresztury Dezső életművének feltárását, kiterjesztve azt a Zalaegerszeggel kapcsolatos tevékenységére is.