Göcseji Múzeum

Ősszel indított közös előadássorozatot Tudományos Esték címmel a Göcseji Múzeum és a Zalaegerszegi Televízió. A programsorozat az idei évben is folytatódik.

Hogy jutottunk el a zselés szaloncukor uralkodásától a ma már százféle ízben árusított, fára való édességig, és az iskolák egyszerű fenyőünnepétől a karácsonyi díszbe öltöztetett utcákig?

Megyeri Anna, a Göcseji Múzeum főmuzeológusa november 25-én vette át a Zalai Prima Díj különdíját a nagykanizsai gálaműsor keretében - tájékoztatott a múzeum kommunikációs munkatársa.

A lakosságszám jelentősen nőtt; egy évtized alatt 13 ezerről 18-20 ezerre. Megváltozott a településkép, új városrészek alakultak. A gyárak, üzemek létesítésével pedig olyan termelési kultúra érkezett a városba, ami korábban nem volt ismert. Az 1950-es évekbeli Zalaegerszegen járunk, mely Káli Csaba szerint egy impulzív korszak volt a megyeszékhely életében.

"Marokba szőtt mesék" című, hamarosan megnyíló új tárlatához keres diafilmeket a Göcseji Múzeum.

1956 októberében országszerte egyfajta rituálé zajlott: a vidék tulajdonképpen lemásolta a fővárosi eseményeket. A felvonulások azzal kezdődtek, hogy a tüntetők mindenhol ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket, leverték az épületekről a vörös csillagot, kiszabadították a politikai foglyokat.

A fotográfia nélkülözhetetlen a 20. század azonosításához, ezért a történészek nagyon fontos kordokumentumként tekintenek a korabeli felvételekre.

Gyönyörű megmunkáltság, drámaian torz és esendő alakok. Fenségesség és alantasság. Felfelé ívelő, polírozott bronz figurák, geometriára alapozott koncepció.