2019.07.22., hétfő - Magdolna Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Kötetben a Mária Magdolna plébániatemplom múltja

2019. június 06. csütörtök, 20:30
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Egyháztörténet és várostörténet egyben. Röviden így lehetne összefoglalni a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat legfrissebb, 15. számát, mely a Mária Magdolna plébániatemplom 18-19. századi történetét dolgozza fel.

 A könyv szerzője Cselenkó Borbála, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár munkatársa, már korábban is foglalkozott a témával. Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot a „Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848” című munkája, mely szintén az említett várostörténeti kiadványsorozat részeként jelent meg. A mostani „folytatást”, vagyis „A zalaegerszegi Mária Magdolna Plébánia és plébániatemplom története a 18-19. században” című kötetet a napokban mutatták be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Szakrális hely, településképi érték

Az egyházmegye, a zalaegerszegi plébánia és a várostörténet szempontjából is hiánypótló művet Balaicz Zoltán polgármester, Stróber László apátplébános és dr. Gyimesi Endre, a könyvet kiadó Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány elnöke is üdvözölte. A polgármester utalt rá: a plébániatemplom, vagyis a nagytemplom történetének kutatása kiemelt cél és feladat, hiszen a belváros egyik emblematikus épületéről van szó.

Gyimesi Endre, Cselenkó Borbála, Kiss Gábor, Stróber László és Kulcsár Bálint a kötetbemutató előtti percekben

Gyimesi Endre úgy látja, hogy a szerző (akitől nem idegen a zalai környezet, hiszen pákai születésű) mélyen beleásta magát a megye egyháztörténetébe. A munkához jó hátteret biztosított az egyházmegyei levéltár, hiszen Egerszeg épp a 18. század közepén került a veszprémi püspökség után a szombathelyihez, így a korabeli források többsége ott található. A szerző ezenkívül a Zala Megyei Levéltár munkatársaitól (Csomor Erzsébettől, Molnár Andrástól és a közelmúltban elhunyt Kapiller Imrétől) kapott segítséget.

Az egyháztörténelem mindig üdvösségtörténelem is – mondta a kötetbemutatón Stróber László, aki szerint a könyv sorai között jelen van a lelkiség is. Mint megjegyezte: a templomot építtető Padányi Bíró Márton, veszprémi püspök előrelátó volt a méreteket és a befogadóképességet illetően, hiszen az 1700-as évek közepén még csak 2000 lakosa volt Zalaegerszegnek. A püspök mégis kéttornyú, nagy templomot terveztetett.

Cselenkó Borbálával, és Kulcsár Bálint szerkesztővel (MNL Zala Megyei Levéltára) Kiss Gábor könyvtárigazgató beszélgetett. Többek között elhangzott: a kéttornyú templom alapkőletételére 1747-ben került sor, a felszentelésre azonban 1803-ig várni kellett. Persze temploma már korábban is volt a városnak, a mostani helyén egy kisebb, egytornyú, valószínűleg gótikus stílusú imaház állt. (Ennek maradványai a mostani templom alatt vannak, mégpedig azért, mert az újat köré építették.) Mindkettőt Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel.

A szerző az előzményekről érdekességképpen elmondta: a 16-17. században – a reformáció hatására – kevés plébánia maradt fenn az egyházmegye területén. Azonban Zalaegerszeg és környéke mindvégig megőrizte a katolikus hitet, ezért itt folyamatos volt a vallásgyakorlás. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc utáni konszolidáció az építkezések időszaka volt, ez jól látszik Zalaegerszegen is. Talán furcsának tűnik, de a város épp a török kor „jóvoltából” válhatott megyeszékhellyé. Ezt követően a plébánia is egyre kiemelkedőbb szerepet kapott.

A kéttornyú templomot Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel

Cselenkó Borbála azt is hangsúlyozta, hogy egy plébánia történetének tanulmányozásánál fontos a gazdaságtörténeti, művészettörténeti, vagy akár régészeti hátteret, sőt a filiák (plébániákhoz tartozó egyéb lelkipásztori helyek) múltját is megismerni. Annál is inkább, mert a templomok a lakosság mindennapjainak szerves részei voltak; hiszen az egyház a települések életében komoly társadalmi, kulturális szerepet is betöltött. A templomépítés pedig nemcsak egyházi (szakrális), hanem művészeti, településképi szempontból is fontos ügy volt. És mindig nagy eseménynek számított egy város, vagy falu életében.

Az új kiadvány részletesen foglalkozik a plébánia és a plébániatemplom történetével, építésének körülményeivel, felszereltségével. De, az itt dolgozó lelkipásztorok, segédlelkészek tevékenysége, valamint a város 18-19. századi hitélete és a felekezeti oktatás is szóba kerül.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK