képzőművészet

Festményavatással és ünnepi koszorúzással is tisztelegtek a városban Deák Ferenc születésének 217. évfordulója előtt. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság aulájában csütörtökön helyezték el Buday Mihály festőművész Deákról készült új portréját.

A közelmúltban elnyerte a szigetszentmiklósi nemzetközi Patak Fesztivál fődíját Budaházi Tibor festőművész. A képzőművészeti seregszemlére egy meghívásos pályázat révén kerülhetnek be az alkotóművészek. Idén „Redukált variációk” címmel hirdették meg a kortárs fesztivált.

A női test kiszolgáltatottságával és tárgyiasításával, illetve a szemétnek gondolt tárgyak újrahasznosításával foglalkozott a D’Clinic Studios legutóbbi vendége. Clarissa Falco képzőművész Olaszországból érkezett a Zalaegerszegen működő nemzetközi rezidenciaprogramra; tulajdonképpen már egy bejáratott témával, amihez itt új inspirációkat gyűjtött.

Hogy nyár közepén a bagodi iskola udvarán egy római lakomára kerül sor, már önmagában is szokatlan dolog. Ha pedig az antik vacsorát egy Budapestről érkezett festőművész készíti el, akkor a fűszeres ínyencségek zalai felbukkanásának okát érdemes közelebbről is megvizsgálni. A történet kissé szövevényes, de ahogy minden út Rómába vezet, úgy végül itt is összeérnek a szálak; még ha térben és időben igencsak távolról is indul némelyik.

Augusztus 1-től várja a képzőművészet kedvelőit Zalaegerszeg új kortárs galériája. A MimikArt Pop Up Galéria a néhai MMIK épületének egyik szárnyában kapott helyett. A kezdeményezők a hivatalos nyitást megelőzően sajtótájékoztatón számoltak be az alapítás és a működés hátteréről.

Már tavasszal megjelent, ám a koronavírus-járvány miatt csak most mutatták be hivatalosan a Képzőművészet Zalaegerszegen című albumot. Mint arról lapunkban már korábban beszámoltunk, dr. Kostyál László művészettörténész és Seres Péter fotográfus két évig zajló közös munkája nyomán készült el az impozáns kiadvány, mely a 19. századtól napjainkig mutatja be a városban született, vagy itt élő és alkotó, illetve innen elszármazott művészeket.

Virtuálisan is bejárható a GébArt-i szoborpark. A tó melletti zöld területen több év alatt létrejött szabadtéri kiállítóhely az 1990-es, 2000-es évek GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepének fa-, fém- és kőszobrászati alkotásait mutatja be.

Az utca neve bizonyára sokaknak ismerős – főleg a kertvárosiaknak – azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki is volt valójában Göcseji Pataki Ferenc. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány jóvoltából, most kicsit reflektorfénybe került a zalaegerszegi születésű néhai festőművész alakja.

Bár egyelőre külföldi képzőművészeket nem fogad, a helyi közönség számára mégis kinyitott egy napra a D’Clinic Studios. Pál Katja festőművész páterdombi műtermébe várta az érdeklődőket péntek délután, hogy bemutassa mivel foglalkozott a kijárási korlátozás idején.

Két alkotásával is szerepel Budaházi Tibor festőművész XVIII. Táblaképfestészeti Biennálén. A csoportos kiállítást kétévente rendezik meg a szegedi REÖK-palotában (Regionális Összművészeti Központ), ám az idei járványhelyzet miatt az online térbe került az anyag - tájékoztatta lapunkat a zalaegerszegi képzőművész.

A bajai zeneiskola, a tihanyi táj és a koronavírus-járvány között fellelhető némi kapcsolat. Persze nem kontaktkutatásról és fertőződésekről van szó. Hacsak nem a művészet, vagy a táj szépségének lélekre gyakorolt ragályos hatásáról beszélünk.

Madarak és angyalok a leggyakoribb témája. Mindene a türkizkék szín. Munkáiból lehelet könnyű, megnyugtató és elbűvölő ősbizalom sugárzik. Gyerekkorunkban felejtett titoklátó szemünket nyitja fel újra. Célja, alkotásaival egészséges békességet közvetíteni a világnak. Págyi Zsóka keramikusművész több mint 20 éve Zala megye szerelmese, és 12 évvel ezelőtt új otthonául választotta ezt a vidéket.

Polgárosodás nélkül nem jöhetett volna létre a mai értelemben vett képzőművészeti élet. Különösen igaz ez egy Zalaegerszeg méretű kisvárosra, mely hosszú ideig elmaradottnak számított, főleg ami a századforduló előtti időszakot illeti.

Ahhoz képest, hogy lassan ötven éve díszíti a falat, szinte tökéletes állapotban van a dombormű. Németh János A víz mitológiája című alkotása 1971-ben került a fedett uszodába. Hamarosan azonban költöznie kell, hiszen az uszodaprojekt részeként a régi épület megszűnik, a több elemből álló falikép az új létesítménybe kerül majd; némileg módosított formában.

Aki átélt már valaha félelmet zárt terekben, vagy egyszerűen csak szeretné jobban megismerni az efféle „parák” mibenlétét, mindenképpen látogasson el a keszthelyi Balatoni Múzeum legfrissebb kiállítására. Tóth Xénia festőművész Általános félelmek című bemutatkozó tárlata ugyanis a pánik-hangulat témáját járja körül, a képzőművészet eszközeivel.

Az iparművészet szerint képzőművészet, a képzőművészet számára pedig sokszor inkább iparművészeti kategória. Szóval a tűzzománc amolyan határterületet jelent az alkotóművészetben. Nagy Szilvia fekete-fehér faliképei pedig magának a műfajnak a határait is feszegetik kissé, hiszen a tűzzománcról leginkább valami színes dolog jut eszünkbe.

A Magántulajdon és az Út a fehér felé című festmények nyerték az idei Szalon díjat. Gombos Zsófi és Szentgróti Dávid festőművészeket a Zalaegerszegi Szalon elnevezésű, helyi alkotókat felsorakoztató képzőművészeti seregszemlén díjazta a szakmai zsűri.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben nyílt meg a Zalaegerszegi Szalon képzőművészeti tárlat.

Már a nyolcvanas évek vége óta foglalkozik Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész életének és munkásságának kutatásával dr. Kostyál László művészettörténész. A Göcseji Múzeum igazgatóhelyettesének e témán alapult a PhD doktori disszertációja is. Mint meséli, a tudományos fokozat megszerzése után sokáig úgy érezte, hogy nagyjából befejezte a kutatómunkát, ám úgy tűnik, hogy ezt soha nem lehet ilyen konkrétan kijelenteni.

Immár húsz éve hirdetnek megyei festészeti- és rajzversenyt általános- és középiskolások számára az Ady-iskolában. Az idei megmérettetésre hét intézményből (többek között Nagykanizsáról, Keszthelyről, de Szombathelyről is) érkeztek diákok.