képzőművészet

Zalaegerszegen született, a DÉSZI-ben (ma Széchenyi István Technikum) végezte középiskolai tanulmányait, majd a Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Több évtizedig Budapesten élt, aztán családjával visszaköltözött Zalába.

A XX. század eleji absztrakt művészet volt a témája a zalaegerszegi Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések sorozatnak. Az előadó ezúttal Kovács László művészettörténész, képzőművész, az Ady-iskola tanára volt.

A nőművészet és a feminista művészet közötti különbségről, valamint a művészettörténet sokszor „láthatatlan” női alkotóiról esett szó az Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések rendezvénysorozat legutóbbi találkozóján.

Pár hónapja múlt 50 éves és a jeles alkalomból 50 darab festményt vitt szülővárosába, hogy egy átfogó kiállításon mutathassa be eddigi pályafutásának főbb vonulatait.

A Kádár-kori szamizdat kiadványokról és az ezekhez kapcsolódó ellenzéki mozgalmakról esett szó a zalaegerszegi Utóvéd – Képzőművészeti Terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi összejövetelén.

Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések alcímmel indult szeminárium jellegű előadássorozat Zalaegerszegen, a Club PopUp Underground-ban. Az Utóvéd elnevezésű művészeti eseményt Tóth Norbert képzőművész kezdeményezte, miután a Nemzeti Alaptantervből (NAT) kivezették a művészettörténet tantárgyat.

A Nemzeti Művelődési Intézet, valamint a bagodi önkormányzat együttműködésében, a Szépművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Nemzeti Galéria szervezésében, rendhagyó képzőművészeti órák vették kezdetüket február 12-én a Bagodi Fekete István Általános Iskolában.

Sokáig a Kazinczy téri egykori városháza épületének nagytermét díszítette, majd 1945 után eltávolították. Még a képet is kivették a keretből, melynek állaga így leromlott. Egy több évtizedes viszontagságos „kényszerpihenő” után most újra láthatta közönség a festményt.

Néhány év kihagyás után ismét kiállítást rendezett a Vitrin Kortárs Képzőművészeti Egyesület. A zalai alkotókat tömörítő társaság tagjai a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában állították ki legfrissebb műveiket.

A szerelem, élet-halál hármassága határozza meg műveinek témáját. A három közül „valamelyik előbb utóbb lekaszál” – tehetjük hozzá, hiszen a gondolat így teljes az ef. Zámbó Happy Dead Band dalszövege szerint.

Ef. Zámbó István Munkácsy-díjas képzőművész, érdemes művész Kis életmű című kiállítása látható a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

Nyitott műtermi estre várta az érdeklődőket Nemes László festőművész a zalaegerszegi Páterdombi Közösségi Házba, melynek szomszédos helyiségében található műterme is.

A zalaegerszegi Gönczi Galériában nyílt tárlata a fiatal alkotónak.

Tudat alatt címmel nyílt önálló kiállítása Kajos Anna Zsófia képzőművésznek, a zalaegerszegi Gönczi Galériában. A búcsúszentlászlói születésű alkotó a Kölcsey-gimnázium diákja volt, ám délutánonként az Ady-művészeti iskola rajz szakkörébe járt, Monok Balázs művésztanár javaslatára.

„Mennyi szín, Mennyi szín!” címmel nyílt kiállítás az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény felső tagozatos diákjainak alkotásaiból az Apáczai Művelődési Központ galériájában október 24-én. A pompás, vegyes témájú tárlat november 16-ig látható.

A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Humánigazgatási Bizottsága pályázatot hirdet a városban élő kiemelkedő művészi tevékenységet és művészeti tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók támogatása, kiemelkedő művészeti értékű alkotások, művek létrejöttének elősegítése céljából létrehozott „Zalaegerszeg Város Művészeti Ösztöndíja” elnevezésű ösztöndíj elnyerésére.

65. születésnapja alkalmából nyílt jubileumi tárlata Farkas Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművésznek a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az ünnep apropóján a legutóbbi időszak műveiből is válogatott, és néhány köztéri szobor kisebb méretű bronz változatát is láthatja a közönség.

Műfaji sokféleség és a színek harmóniája fogadja a látogatót a zalaegerszegi Keresztury VMK Gönczi Galériájában, ahol festményekből, grafikákból, plasztikákból és kerámiaművekből nyílt tárlat a közelmúltban. Nyolc ország alkotóitól láthatók művek.

A plakát lényege, hogy figyelemfelkető, lényegre törő és szókimondó legyen. A plakátművészeté meg az is, hogy mindazt az információt, melyet közölni kíván, egy geggé sűrítse. Az sem baj ha arcul üt, úgy, hogy közben halljuk a csattanást is.