képzőművészet

Egyszerre realista és absztrakt, követi a festészet hagyományait, de térinstallációkat is készít. Így lesz minden egyben a veszprémi születésű, Budapesten élő Csiszér Zsuzsi festőművész képein.

A kilencvenes évek eleje óta minden év március 22-én a figyelem középpontjába kerül a víz, hiszen ekkor ünnepeljük a víz világnapját. Természetes, hogy ilyenkor környezetvédelmi szempontból beszélünk a kérdésről, ám néha érdemes más nézőpontból is körbejárni a témát. Mondjuk, hogy mit jelent a víz a képzőművészet számára; legyen szó szimbólumról, vagy a festészet számára fontos anyagról.

A kereszthalál és a feltámadás a legfőbb témája a Keresztury VMK legfrissebb kiállításának, mely nem véletlenül a húsvét előtti időszakban nyílt meg. A szombathelyi Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész Stációk címmel mutatja be szakrális alkotásait.

A. Tóth Sándor BUÉK Tóthék című kiállítása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Az európai avantgárd egyik jeles hazai képviselőjének, A. Tóth Sándor festő- és bábművésznek állít emléket az a tárlat, mely a napokban nyílt meg a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A művész – annak ellenére, hogy évtizedekig élt, tanított és alkotott Pápán – hazánkban mégis kevéssé ismert.

Tessék mondani, itt mindenki tájidegen? A kérdés talán furcsa – főleg egy képzőművészeti kiállítás kapcsán – pedig a válasz az, hogy igen. Valamilyen formában mindannyian „tájidegenek”, „gyüttmentek” vagyunk. Sőt, biztos vannak olyan szokásaink, tulajdonságaink, melyek különböznek másokétól.

Nem szereti a szokványos dolgokat, és még mindig türelmetlen természet. Ezek a tulajdonságok viszont folyamatosan új ötleteket hoznak művészetébe; éljen akár Magyarországon, vagy az USÁ-ban… aztán meg újra Magyarországon.

Őszi formák, színek, tájképekben és csendéletben címmel rendezett regionális festészet- és rajzversenyt az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. A pályázatot 7. és 8. osztályos diákok körében hirdették meg.

A korabeli városképet eleveníti fel idilli, sőt nosztalgikus módon az Egerszeg él! című tárlat, mely a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában várja a látogatókat. Rédey István (1946-2004) amatőr festőművész jórészt magántulajdonban lévő alkotásait egykori barátai, tisztelő gyűjtötték össze az alkalomra.

Húsz éves a Liszt-iskola galériája. A jeles alkalomból – másfél évnyi kényszerszünet után – ismét művészeti kiállításnak ad otthont a lépcsőforduló tere. Ezúttal Nagy Szilvia képzőművész, az Ady-iskola tanára mutatta be tűzzománc képeit.

Műfaji sokféleség, filozofikus tartalom, évtizedes alkotói pálya, szerénység és alázat. 70 éves lett Horváth László képzőművész, akinek a jeles alkalomból egész életpályáját bemutató kiállítása nyílt a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A tárlat emellett a folytonosságról is szól, hiszen a zsinagóga galériájának egyik szárnyában fia, Horváth László Adrián alkotásai láthatók.

Párizsban járt ősszel, és nyitott kapukat döngetett. Utóbbira igazából nem volt szükség, hiszen elmondása szerint tárt karokkal várták, szívesen fogadták. Annak ellenére, hogy Nagy Kálmán festőművész nem Párizsban él és alkot, a szerencsének köszönhetően (bár mint mondja, nem hisz a véletlenekben) mégis eljutott a francia főváros egyik legnagyobb kortárs képzőművészeti fesztiváljára.

Gyakran valamilyen múltbeli esemény, „történelmi szál” adja az alapot, ám az idő illékonysága szintén megjelenik alkotásaiban, performanszaiban. Nála ez természetes, hiszen nem csak művész, hanem történész is (vagy épp fordítva).

A GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep 30. évfordulójára szervezett dupla kiállítás záróeseményeként mutatták be az alkotótelep életét felvillantó jubileumi katalógust. A kötetbemutatóra a Keresztury VMK-ban került sor. Az eseményen részt vett Bali Zoltán alpolgármester, Prokné Tirner Gyöngyi művészeti titkár, valamint Horváth M. Zoltán, az alkotótábor művészeti vezetője.

A témára és az adott feladatra koncentráló oktatás; kreatív, egyéni munka; közös elemzésen, beszélgetésen alapuló értékelés. Ezek voltak a legfőbb irányelvek azon az alkotóhéten, melyen az Ady Endre Művészeti Gimnázium első évfolyamos diákjai vettek részt a Gébárti-tó partján.

A Géb’Art Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep elmúlt 30 évben készült munkákáiból, illetve annak elődjét, az Egervári Művésztelepet prezentáló alkotásokból válogattak két kiállításra valót a jubileum alkalmával a szervezők. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben kizárólag a zalaegerszegi művészek mutatkoznak be. A Keresztury VMK Gönczi Galériájában pedig az ország más pontjain, illetve külföldön élő, egykori táborlakók munkáiból látható nagyon vegyes tárlat. Mindkét esetben október másodikáig láthatók a kiállított művek.

A járvány miatt ugyan kevesebb alkotóval, de nyár óta újra várja a művészeket a D’clinic Studios rezidenciaprogram. Pál Katja festőművész páterdombi műterme július eleje óta fogad képzőművészeket a világ minden tájáról. A közelmúltban egy holland festő, Astrid Vlasman zárókiállításán vehettek részt az érdeklődők.

Bár a zárókiállításra invitáló plakáton mindegyikük a saját (egyen)kalitkájába van zárva, az idei GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep témája mégis a „Kapcsolódások” volt.

Nemcsak az ősz készül Párizsba, hanem Nagy Kálmán zalaegerszegi festőművész is. Egyesületi és két galériabeli kiállítással mutatkozik be ott. Nagy a pörgés addig, hiszen jelenleg egy budapesti tárlaton látható a francia fővárosba készülő képeinek egy része, illetve szintén ősszel a Keresztury VMK-ban is lesz kiállítása.