Archivum

Nagy újdonságra nem számítanak a szakemberek, a meglévő ismereteinket azonban elmélyítheti, illetve bővítheti az a feltárás, mely a zalaegerszegi vár egykori területén indult az elmúlt héten. Mint ismert, a Göcseji Múzeum melletti telken épül fel hamarosan a Mindszenty Emlékközpont; a beruházás pedig egy régészeti próbafeltárással vette kezdetét.

A Múzeumok Éjszakáján (június 25.) két új műtárgyat tekinthet meg a közönség a Göcseji Múzeumban. Az egyik közelmúltban vásárolt tárgy egy Kisfaludi Strobl Zsigmond szobor, mely az önkormányzat, valamint a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány és a Salla Közhasznú Alapítvány támogatásával került az intézmény birtokába. A Kisfaludi-szobor Kallós Ernőné portréját ábrázolja, ami az 1920-as évek elején, carrarai márványból készült. A műtárgyat még 2015-ben ajánlotta megvételre a Göcseji Múzeumnak az egykori modell egy távoli rokona, és idén júniusban végül a kínálati árnál kedvezőbben sikerült azt az intézménynek megvásárolnia.

Csütörtök nulla órától építés és térrendezés miatt lezárják a zalaegerszegi Kossuth utcát, hiszen a hétvégén kerül sor az Egerszeg Fesztivál legfőbb programjaira. A belvárosban három színpadon koncertek és egyéb kísérőrendezvények, a főutcán pedig borászok és árusok várják a közönséget. A részletekről a városházán tartott sajtótájékoztatót Balaicz Zoltán polgármester, és Tompa Gábor, a szervező Kvártélyház Kft. ügyvezetője.

Szoboravatással, sakkversennyel és ünnepi közgyűléssel rajtol május 13-án, pénteken az Egerszeg Fesztivál. A város napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében egészen június 12-ig lesznek művészeti és szórakoztató programok, különféle helyszíneken. A június 10-12-i hétvége pedig a hagyományos fesztiválhangulatban telik majd.

Pazar, példaértékű, vendégvonzó, kívül-belül impozáns, látványos, értékes és tartalmas. Egyebek mellett ezekkel a jelzőkkel illették az avatási ünnepség szónokai a felújított keszthelyi Amazon Szálló és Látogatóközpont épületét.

Halálának 20. évfordulója alkalmából emlékeztek Keresztury Dezső (1904-1996) Széchenyi-díjas író, költő, irodalomtörténész, akadémikus, egykori miniszterre, Zalaegerszeg szülöttére és díszpolgárára a József Attila Városi Tagkönyvtárban.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület és a Göcseji Múzeum szervezésében, immár 13. alkalommal került megrendezésre hétvégén a Zalaegerszegi Országos Fazekas- Keramikus Találkozó és Fesztivál a Göcseji Falumúzeumban.

Értékes várostörténeti dokumentumok birtokába jutott a levéltár a sajtó és a lakosság közreműködésének köszönhetően. Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára egy készülő képeskönyvhöz keres korabeli dokumentumokat, fotókat. A várostörténeti album jövőre jelenik meg, Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából.

A hagyományostól eltérő programok várták több helyszínen is az érdeklődőket a magyar költészet napján. József Attila születésnapja (április 11.) 1964 óta a költészet és a magyar vers ünnepe; évtizedek óta szerveznek ilyenkor országszerte felolvasóesteket, író-olvasó találkozókat és más irodalmi programokat.

Az ideinél könnyedebb évaddal készül a 2016/17-es szezonra a Hevesi Sándor Színház társulata. A teátrum több olyan darabot is műsorra tűz ősztől, amik korábban már sikerrel futottak a Hevesi színpadán. A részletekről dr. Besenczi Árpád igazgató tartott sajtótájékoztatót.

Hogy nézhetett ki egy neolit korabeli hosszúház, mit lehet tudni a szarvasáldozatot rejtő gödrökről és miért pénzérmével a szájában temettek el egy gyermeket a kora Árpád-korban? Számos hasonló izgalmas kérdésre kaphatunk választ a Göcseji Múzeum legújabb időszaki kiállításán, mely több mint hét évezred régészeti leleteiből válogat.

Egy neolit hosszúházat és egy rézkori ház belsejét is meg lehet majd szemlélni többek között azon a régészeti tárlaton, mely március 30-án nyílik a Göcseji Múzeumban. A körárkoktól a kőfalakig című kiállítás az elmúlt tíz esztendő Zala megyei régészeti leleteiből válogat.

Neves előadókkal és érdekes témákkal március 3-án kezdődik a második szemeszter a Szenior Akadémián a BGE Gazdálkodási Karán, Zalaegerszegen. A nyugdíjas szabadegyetem tavaszi félévében az 55. életüket betöltő időskorúak tovább bővíthetik ismereteiket.

"A mosolygó kikelet, Váltja fel a mord telet" – e mondattal kezdődő népdal ilyentájt, február végén sokunk óhaját, a tavasz iránti vágyakozásunkat fejezi ki. A kikelet, a tavasz kezdete, amikor minden megújul, minden új életre kel. Zalaapátiban, ahol minden idők legnépszerűbb fánkkarneválját rendezték meg a közelmúltban, egy új rendezvényt kívánnak életre kelteni. Ami nem is kaphatna szebb nevet, minthogy Kikelet. Ezen az ünnepen hídnévadót is tartanak.

A kultúra napján nyílt meg a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a IV. Zalaegerszegi Szalon, mely a városhoz kötődő képzőművészek legfrissebb alkotásaiból ad ízelítőt. A vendégeket köszöntő Balaicz Zoltán polgármester elmondta: a kétévente megrendezésre kerülő Szalon nem előzmények nélküli.

Különös ajándékkal gyarapodott a Göcseji Múzeum Kisfaludi-gyűjteménye. Kisfaludi Stróbl Zsigmond egyik 1915-ben készült – hadiápolónőt ábrázoló – szobrának fajanszból készült másolata került a múzeumba. A szobrot a modell, vagyis Horváth Mihályné (1885-1966) unokája, Horváth Péter adományozta az intézménynek.

Hatvan éves a Kölcsey Ferenc Gimnázium. A jubileumot az iskola egész hetes programsorozattal ünnepelte az elmúlt héten. Az eseményekre nemcsak a mostani tanulókat várták, hanem az öregdiákokat is.

Hosszan tartó, súlyos betegség után kedd este elhunyt Gábriel József festőművész. A söjtöri születésű (1952) alkotó a pécsi tanárképző-, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett.

Nincsen semmi baj a Kövekkel. A nézők és diákok túlnyomó többségének tetszik a Hevesi Sándor Színház ifjúsági előadása, és a meghívott színházi szakemberek, drámapedagógusok, tanárok és a teátrumot fenntartó önkormányzat képviselői sem találtak kivetnivalót az Európa-szerte játszott darabban. Arról persze lehet vitatkozni, hogy hány éves kortól ajánlott a mű.

Az országos szintű építészeti értékek mellett, vannak helyi védendő épületek, melyek elsősorban egy kisebb közösség számára fontosak és az ott élők kultúrájára jellemzőek. Így helyben kell megítélni azt is, milyen sajátosságok határozzák meg egy település identitását.